Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Slavko Linic horvát pénzügyminiszter hatalmas vihart kavart, amikor két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott a Globus hetilapnak, hogy az országban \"gazdasági szükségállapot\" van. Állítását alátámasztotta az a nem sokkal később megjelent lista, amely az adófizetésben elmaradt cégek és magánszemélyek nevét tartalmazta, bizonyítva, hogy több mint százezren 6,6 milliárd eurónyi adóval tartoznak a költségvetésnek. Az öt legnagyobb adós − köztük az állami horvát rádió és televízió − 135 milliót nem fizettek be − írta a Southeast European Times.
Linic a SETimesnak elmondta, hogy az adóelkerülés felszámolása érdekében bevezetik az adóhivatalba bekötött pénztárgépek rendszerét. Része ez a költségvetés stabilizálása érdekében hozott kormánydöntéseknek. A miniszter úgy vélte, hogy a reformok végrehajtásához és a fiskális konszolidációhoz nem szükséges megállapodásra jutniuk a Nemzetközi Valutaalappal, azonban ha leértékelnék az ország hitelképességét, komolyan fontolóra kell vegyék ezt a lehetőséget. A megszorítások között március 1-jétől 2 százalékkal, 25 százalékra emelték az általános forgalmi adót − ennél Európában csak a magyar és az izlandi magasabb.
Sandra Svaljek, a zágrábi gazdasági intézet igazgatója nem lát okot optimizmusra. Mint mondta, nyoma sincs a 2009 óta szűkülő gazdaság talpra állásának. Az ipari termelés az év első öt hónapjában 6 százalékkal maradt el a tavalyi azonos időszakétól, idén várhatóan 1,3 százalékkal csökken a bruttó hazai termék. A horvát statisztikai hivatal 0,8−1,4 százalék közöttire becsüli a legújabb adatok alapján a GDP második negyedévi csökkenését − jelentette a Business.hr. Velimir Sonje közgazdász professzor szerint már két évvel ezelőtt meg kellett volna állapodni az IMF-fel, az időhúzással a kormány csak az elkerülhetetlent halogatja.
A költségvetés megtámogatása érdekében 260 millió euróval csökkentik a közalkalmazotti fizetéseket, és az év végéig privatizálni szeretnék a Croatian Post Bankot, valamint az ország vezető biztosítótársaságát, a Croatia Osiguranjét.
Elkeserítő a helyzet a munka frontján. Az utóbbi években 100 ezer munkahely szűnt meg az iparban, és tömegek dolgoznak ingyen. A problémát súlyosbította az a 2012 tavaszán hozott kormányrendelet, amelynek értelmében a munkaadónak nincs joga kifizetni az alkalmazottak bérét, amíg azok terheit nem utalják át az államkasszának. Emiatt a becslések szerint mintegy 100 ezer ember maradt fizetés nélkül. Mivel számos vállalat megszűnt, a bér nélkül dolgozók száma 80 ezerre csökkenhetett, ez az alkalmazásban levők 8 százalékát jelenti. A SETimes szerint jelenleg 27 ezer horvátországi vállalat képtelen bért fizetni dolgozóinak.
Nyilván nem független ettől, hogy − mint a Croatian Times írta − közel 270 ezer lakossági számlát zároltak a bankok fizetésképtelenség miatt, s az alkalmazásban levők közül is minden hatodik képtelen havi rendszerességgel fizetni a számláit.
