Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A litván parlament június végén hagyta jóvá a közös baltikumi, visaginasi nukleáris erőmű építését. A stratégiai beruházó a japán−amerikai GE Hitachi Nuclear Energy, Litvániáé (Visagino Atominė Elektrinė) 38, Lettországé (Latvenergo) 20 és Észtországé (EestiEnergia) 22 százalék. Az arányok még változhatnak, miután a közös projektből korábban kivált Lengyelország az újbóli csatlakozáson gondolkodik. A litvánok számára ez létkérdés, miután az uniós csatlakozással le kellett állítaniuk régi, csernobili típusú erőművüket Ignalinában. Bár Andrius Kubilius miniszterelnök kijelentette, hogy aki a terv ellen szavaz, az a belorusz és a kalinyingrádi orosz atomerőműre szavaz, akkora az ellenállás, hogy a napokban elérte: népszavazás kell döntsön az ügyben. Ugyanakkor a kormány két éve minden lehetséges nemzetközi fórumon fellépett az ellen, hogy a litván határ közelében épüljön fel a két konkurens atomerőmű, amelyek nem mentek át a kötelező előzetes ellenőrzéseken.
Az oroszok már 2010-ben elkezdték a kalinyingrádi erőmű építését, amelyet 2016-ban, a térségben elsőként akarnak átadni. A beloruszok is elkezdték az alapozást Asztravecben, ahol 2017-ben indul az áramszolgáltatás, míg a visaginasi legjobb esetben 2020-ra készülhet el. Ez lesz egyébként a legnagyobb, 3,4 ezer megawattos teljesítménnyel, az orosz és a belorusz 2,4 ezer megawattos lesz. E két utóbbi építési költségét 9-9 milliárd dollárra, míg a litvániaiét 5−7 milliárd dollárra becsülik, mert a régi erőmű helyén épül, így nem lesz szükség a költséges infrastruktúra kiépítésére. A belorusz terv megvalósítását a múlt héten aláírt szerződés értelmében 10 milliárd dolláros orosz hitellel teszik lehetővé − jelentette a minszki Telegraf.
Lengyelország lemaradt ebben a versenyben és a döntést is csak 2014-re tervezik − egyelőre elfoglalja őket a felfedezett gázpalamezők kiaknázásának lehetősége − írta Andrej Jeliszejev, a stratégiai kutatások belorusz intézetének elemzője. A lengyelek − bár úgy tűnik, hogy még nincs végleges döntés arról, kiszállnak-e a közös baltikumi projektből − inkább maguk építenének atomerőművet, ami Mikolaj Budzanowski kincstárügyi miniszter szerint mintegy 12 milliárd euróba fog kerülni. A tervek szerint két reaktora együtt 6 ezer megawatt energiát állít majd elő, s az első reaktor 2022−2023-ban kezdi meg az áramszolgáltatást.
Belarusz kivételével a térség valamennyi országa elsősorban az orosz energiaszállításoktól való függés csökkentése miatt tulajdonít kiemelt fontosságot az atomerőművek építésének, de nem elhanyagolható szempont az energiaexport lehetősége sem. Mindenki arra számít, hogy a német atomerőművek leállásával komoly energiaimportra fog szorulni az ország, amit kihasználhatnak.
