Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Rekordnagyságú összeget, 691 millió eurót szerzett vissza az OLAF, az EU rendőrsége tavaly a bűncselekmények miatt elveszett uniós pénzekből. A szervezet aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a tagállamok kormányszervei egyre kevésbé tájékoztatják az uniós hatóságokat a gyanús ügyekről, mert el akarják kerülni, hogy országuk lejjebb csússzon a korrupciós rangsorban. Ugyanakkor egyre több magánszemélytől kapnak tippeket az erre a célra szolgáló új internetes rendszeren keresztül − áll a szervezet 2011-es évről szóló jelentésében. Az 1046 bejelentésből csupán 54 érkezett az EU-tagok hatóságaitól, a többit vállalatok, ügyvédek és magánszemélyek küldték.
A legnagyobb összegű csalásokat − összesen több mint 520 millió euró értékben − az EU strukturális alapjának terhére követték el. Ebből a forrásból a regionális infrastruktúra-fejlesztési projekteket finanszírozzák, elosztását a tagországok ellenőrzik. Kiemelkedik az esetek közül az a nyomozás, amely olaszországi útépítések finanszírozása kapcsán 388 millió eurót − a teljes évi eredmény felét − juttatta vissza a közösségnek. Nehezíti az OLAF helyzetét, hogy a bűncselekmények egyre szövevényesebbek, egyre többször nyúlnak át a tagországok határain. Giovanni Kessler, a szervezet vezérigazgatója figyelmeztetett arra, hogy a bűnözők egyre inkább keresik azokat az országokat, ahol enyhék a korrupcióellenes szabályok vagy gyenge a tranzakciók átláthatósága − írta az EurActiv. Kessler ugyan nem volt hajlandó megnevezni a vesztegetésből élő bűnözők kedvenc célországait, de az EUObserver úgy értesült, hogy ezek Magyarország, Románia, Bulgária és Csehország.
Az EU saját szervezeteiben felmerülő ügyekben sem járnak el finomabban a közösség rendőrei, mint a tagországokban előfordulók esetén. Az OLAF emberei például konfrontálódtak az Európai Parlament egyes képviselőivel, amikor nyomozást folytattak annak a gyanújuknak az igazolására, amely szerint pénzt fogadtak el törvénymódosítások beterjesztéséért. A politikusok megakadályozták, hogy átkutassák irodáikat, így az OLAF csak jóval később kapott engedélyt a házkutatásra. A gyanúsítottak közül végül kettő lemondott és az OLAF javasolta egy harmadik bíróság elé állítását. Az ügy kapcsán eldőlt, hogy az OLAF-nak joga van a képviselők irodáinak ellenőrzésére, igaz, egyes politikusok továbbra is korlátozni akarják a szervezet hatáskörét, mert úgy vélik, hogy ez sérti a képviselők immunitását − írta a Reuters.
