Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tavaly 30 ezerrel, több mint 650 ezerre nőtt a jómódú és gazdag lengyelek száma − azokat sorolják a jómódúak csoportjába, akiknek a havi jövedelme meghaladja a bruttó 7,1 ezer zlotyt (490 ezer forint), a gazdagok 50 ezren vannak. Ehhez a réteghez az 1 millió dollár fölötti mozgósítható vagyonnal és havi 20 ezer zloty fölötti jövedelemmel rendelkezők tartoznak. Az elemzők szerint a válság csak annyiban befolyásolta őket, hogy diverzifikálták befektetéseiket, aranyat vettek és ingatlanokat − kihasználva az árak zuhanását −, így a válságban csak tovább gazdagodtak.
A luxuscikkeket nemcsak a gazdagok vásárolják, hanem időről időre a tehetősebbek is, így gazdagodásukkal támogatják ezt a szektort és a lakossági fogyasztás tartós növekedését, ami a GDP növekedésének legfontosabb eleme. Andrzej Marczak, a KPMG partnere szerint az elmúlt évtizedben a magánfogyasztás adta a bruttó hazai termék mintegy 60 százalékát. A fogyasztás még a válságos 2009−2010-es években is nőtt, tavaly pedig emelkedése meghaladta a 3 százalékot Lengyelországban. A KPMG jelentése szerint 2005−2010-ben a luxuscikkek forgalma reálértékben 50 százalékkal emelkedett, és összértéke meghaladta az 1 milliárd dollárt. A legkelendőbbek a vezető óra-, ékszer-, ital-, ruha- és cipőmárkák voltak. Évről évre emelkedik a luxusautó-vásárlások száma, a vevők azonban elsősorban nem magánszemélyek, hanem a cégeik.
Reuters
A társadalom alján pedig mélyül a szegénység. Míg 2008-ban még 10 százalék alatt volt a munkanélküliek aránya, az idei első negyedévben meghaladta a 13 százalékot. Ezzel a mélyszegénységbe süllyedők száma tavaly mintegy 400 ezerrel, 2,6 millióra, 6,7 százalékra nőtt a varsói központi statisztikai hivatal adatai szerint. A statisztika azokat számítja nyomorban élőknek, akiknél egy család két kiskorú gyermekkel havi 1336 zlotynál, vagyis fejenként 334 zlotynál (22 ezer forint) kevesebből kénytelen megélni. Az UNICEF számításai szerint az alapvető szükségletek kielégítésére sem képes családokban él az 1−16 éves korú lengyel gyermekek 20,9 százaléka, amivel 25 fejlett ország rangsorában a 24. helyen áll az ország. Az országos átlagjövedelem felénél kevesebbet kereső család tagja a gyerekek 14,5 százaléka − ami a 25. helyet jelenti. A pauperizáció nemcsak a városi munkanélkülieket sújtja, a parasztság is elszegényedőben van, elsősorban a gazdaságok támogatásának 40 százalékos csökkentése következtében.
