Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A horvát gazdaság a második egymást követő negyedévben szűkült, vagyis technikai értelemben ismét recesszióban van − bár ez nem igazán megrendítő annak fényében, hogy az ország 2008 óta jojózik az enyhe recesszió, a stagnálás és a gyenge növekedés között. A második negyedévben a GDP az előző év azonos negyedéhez képest 1,3 százalékkal csökkent az első negyedévi 0,4 százalékos mérséklődés után − jelentette a zágrábi statisztikai hivatal.
Az elemzők a trend folytatódására számítanak, mivel nem várnak változást az állótőke-beruházások és a nyugati importigények csökkenő tendenciájában, a horvát visszaesés két fő okában. Az első negyedév viszonylag jobb adatát annak tulajdonítják, hogy a lakosság az áfa márciusi, 23-ról 25 százalékra emelése miatt előrehozta vásárlásait. A kormány az első negyedévben 1,5 százalékkal visszafogta bevásárlásait, az állótőke-beruházások 2,8, a lakossági fogyasztás 0,3 százalékkal csökkent.
A kormány ennek ellenére optimista, ez év végére 0,8 százalékos gazdasági növekedést vár, Zeljko Rohatinski, a jegybank kormányzója és a Világbank 1 százalékos esésre számít, míg a zágrábi elemzők 2 százalékra. A növekedés ellen hat, hogy az új kormány a tavalyi 5,5 százalékról idén 3,8 százalékra akarja mérsékelni a költségvetés hiányát, 4 milliárd kunával (637,4 millió dollár) csökkentve a kiadásokat és visszafogva az állami szektor költekezését és az állami vállalatok támogatását − emlékeztetett a Bloomberg.
Az intézkedéseket a külföldi elemzők pozitívan értékelték, és utolsóként a nagyok közül május végén a Moody\'s is megerősítette az ország Baa3 besorolását − bár kilátásait stabilról negatívra rontotta. Jelentős siker volt ez az új kormány számára, mivel már mindenki biztos volt benne, hogy Horvátország a bóvli kategóriába kerül. A negatív kilátásokat a hitelminősítő azzal indokolta, hogy nem látja biztosítva a kormány reformjainak végrehajthatóságát.
Mint a bne írta, nemcsak a külgazdasági feltételek kedvezőtlenek a recesszió elleni harc szempontjából. A GDP csökkenése mellett aggasztó, hogy áprilisban 9,4 százalékkal esett az ipari termelés, ez csaknem kétszerese a vártnak és a legnagyobb zuhanás 2009 novembere óta. Az első négy hónapban 7,1 százalékkal volt kisebb az ipar kibocsátása a tavalyinál, ami enyhén szólva kétségessé teszi, hogy ezzel emelkedhet ki az ország a recesszióból. A zágrábi banki elemzők az év egészére 5 százalékos ipari termeléscsökkenést prognosztizálnak.
A hazai fogyasztásra sem számíthatnak, ami áprilisban 7,3 százalékkal maradt el a 2011-estől, miközben a szakértők csak 1,9 százalékra számítottak. Ekkora visszaesésre két éve nem volt példa. Igazából csak a meleg nyárban reménykedhetnek. Ljubo Jurcsics, a zágrábi egyetem közgazdászprofesszora szerint ha az időjárás kedvező lesz, a mezőgazdaság és az idegenforgalom bevétele 10 százalékkal nőhet, s ebben az esetben csak 1 százalékkal esik vissza idén a gazdaság.
A kormány legnagyobb próbatétele a leépítések végrehajtása lesz az állami vállalatoknál. Miközben 2008 óta a magánszektor több mint 150 ezerrel csökkentette alkalmazottainak számát és sokan kénytelenek alacsonyabb bérrel beérni, az állami alkalmazottakat eddig megkímélték a válság hatásaitól, sőt még jelentősen emelték is a fizetésüket. Most az állami nagyvállalatoktól legalább 15 ezer alkalmazottat akarnak elbocsátani.
