Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Romániában semmi sem indokolja az autópályadíjak bevezetését, az utak uniós forrásból épülnek alacsony költségvetési hozzájárulás mellett, nem lenne tehát tisztességes sztrádadíj kivetése − jelentette ki Ovidiu Silaghi közlekedési miniszter. A tárcavezető kijelentése akkor is meglepő lenne, ha mindezt nem kampányidőszakban teszi, hiszen Romániában 22 év alatt összesen 315 kilométer autópálya épült, az is szakaszokban. Autópályán Pitesti és Bukarest között lehet autózni 111 kilométeren, majd Bukaresten átvergődve a Fekete-tenger felé újabb 150 kilométeres szakaszon Cernavodáig. Kolozsvárt a tavaly átadott észak-erdélyi sztráda 52 kilométeres szakaszán lehet elkerülni Aranyosgyéres felé.
Külső szemlélődőnek úgy tűnhet, hogy dinamikusan fejlődik az ország infrastruktúrája, hiszen a mindenkori kormány évente több ünnepélyes átadási ceremóniát is tart. Az átadott részek ugyanakkor alig 10−20 kilométeres szakaszok, amelyeket jellemzően a városokat elkerülő körgyűrűként használnak. A sztrádaépítéseket prioritásként kezeli a kormány, korábbi híresztelésekkel ellentétben nem tervezi leállítani a négyes számú, Dél-Erdélyen áthaladó páneurópai folyosón zajló munkálatokat, és a nyomvonal sem változik − jelentette ki Silaghi.
Országos szinten jelenleg 17 helyszínen, összesen 376 kilométeren zajlanak építési munkák, e szakaszok egy részét még idén átadják a forgalomnak. További 106 kilométer megépítésére heteken belül kiírják a közbeszerzési pályázatokat − ígéri a kormány. A munkálatok azonban csigalassúsággal haladnak, február és május között átlagosan alig nyolc százalékkal bővült az aszfaltcsík. Ez részben Bukarest szűkös anyagi helyzetével, részben a politikai lobbival magyarázható. Az észak-erdélyi sztráda például köztudottan nem szerepelt egyik kormány prioritásai között sem, s noha a 415 kilométeres sztráda építése még 2004-ben elkezdődött, máig alig több mint 52 kilométert sikerült átadni a forgalomnak, becslések szerint 1,3 milliárd euró ráfordítással.
A folytatás bizonytalan, a kormány ugyanis szerződést bontott az amerikai Bechtel vállalattal, amelyik csak a már korábban elkezdett munkálatait folytatja, a többi szakaszt pedig újra megpályáztatják. A Bechtel az ország nyugati felében, a Bors és Berettyószéplak közötti szakasz építését sem sieti el, noha annak átadását idén év végére ígérte. Az amerikaiak az elmúlt 21 hónapban alig haladtak valamit az építkezéssel, 2010 júliusában a pálya készültségi foka 39,5 százalékos volt, idén május elsején pedig mindössze 49 százalékos. Az építő folyamatosan arra panaszkodik, hogy a közlekedési tárca nem utalja a pénzt időben, ezért jelentős tartozásai vannak, Bukarest eközben azt állítja, hogy kifizette a 267 millió eurót, azaz a teljes költségvetés felét az amerikaiaknak. Pesszimista becslések szerint a huzavona évtizedekig is eltarthat, a sztráda többi szakaszán a pályázati kiírás késlekedése miatt az építkezés nem folytatódhat, így az autópálya átadására a legoptimistább forgatókönyv szerint is leghamarabb 2020 körül kerülhet sor.
Tavaly az Európai Bizottság 742 millió euró vissza nem térítendő hitelt hagyott jóvá Bukarestnek, amit a IV. páneurópai folyosó részeként épülő dél-erdélyi pálya építésére fordíthat. Az összesen 183 kilométeres, Nagylakot Nagyszebennel összekötő autópálya építését egymilliárd eurórért vállalta a hat romániai és 11 külföldi vállalat, a költségek 85 százalékát az EU kohéziós alapja biztosítja, a többit a román állam állja. Noha az Aradot elkerülő 12,2 kilométeres körgyűrűt a napokban átadták, a teljes pálya leghamarabb 2015-ben lesz autózható.
A kormány június végén ígéri a Bukarestet Ploiestivel összekötő 62 kilométeres sztráda megnyitását, amely 2007 óta 450 millió euróból épül.
