Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jelentős változások várhatóak a szlovák nyugdíjrendszerben − Fico folytatni látszik előző kormányzása alatti hadjáratát a magánnyugdíjpénztárak ellen, átalakítják a valorizációs rendszert és emelik a nyugdíjkorhatárt.
A Fico-kormány a jelenlegi 9 százalékról 5 százalékra tervezi csökkenteni a magánnyugdíjpénztárakba a bruttó bérből elvezetett járulékok mértékét, hogy ezzel is mérsékelje az állami nyugdíjfolyósító intézet, a Szociális Biztosító évente jelentkező mintegy 900 millió eurós hiányát. Minden egy százalékpontnyi csökkentés mintegy 95 millió euró évi nyereséget jelent az államkassza számára, ám az 1,45 millió magán-nyugdíjpénztári tag számára ez egyúttal komoly kiesést jelent. Ján Richter munka-, szociális és családügyi miniszter ugyan cáfolta, hogy a kormány a második nyugdíjpillér megszüntetésére törekedne, azonban meg akarja vizsgálni, hogy valójában mekkora a hozadéka e takarékoskodási formának. Rámutatott, a jelenlegi szisztémában az állampolgár befektet egy eurót, amely a második pillérben valójában csak nyolcvan centet ér. \"Ez így nem folytatódhat tovább\" − mondta egy hétvégi vitaműsorban a szakminiszter.
A 9-ről 5 százalékra történő mérséklés komoly érvágást jelent az 1,45 millió kliens számára. Például egy havi bruttó 800 eurót kereső ügyfél (ez kb. megfelel az átlagbérnek) jelenleg havi 72 eurót fizet be valamelyik magánpénztárba, ami évi 864 euró megtakarítást jelent a számláján. Ha a járulék mértékét 5 százalékra csökkentik, akkor a havi befizetése 40 euróra mérséklődik, ami éves szinten 480 eurót jelent, vagyis egyetlen év leforgása alatt a hozamot figyelmen kívül hagyva 384 euró veszteséget szenved el. Elvileg az állami Szociális Biztosító (ahová eddig szintén 9 százalékot fizetett be) kompenzálja a kiesést, de csak elvileg, hiszen a nyugdíjak valorizációja mindig a kiszámíthatatlan politikai akarat és a pillanatnyi pénzügyi helyzet függvénye.
Robert Fico egyébként folyamatosan hadakozik a nyugdíjpénztárakkal. Első kormányzása idején (2006 és 2010 között) kétszer is kinyittatta a rendszert, aminek nyomán együttesen mintegy 170 ezren léptek ki a magánpénztárakból, szigoríttatta és elbizonytalanította a működésüket.
Tény, hogy a napjainkban már 5 milliárd eurót kezelő nyugdíjpénztárak hozama meglehetősen alacsony, tavaly például 1,2−1,6 százalék között mozgott, azaz lényegesen elmaradt az infláció mértékétől, ám éppen az első Fico-kormány által hozott szigorú befektetési szabályok nem teszik lehetővé számukra a valamivel kockázatosabb, ám nagyobb nyereséggel kecsegtető befektetések realizálását.
A második változás a nyugdíj-valorizáció módszertanát érinti. Mindeddig az úgynevezett svájci indexálás volt érvényben, azaz az előző évi bérnövekedés és az éves infláció függvényében számították ki az aktuális nyugdíjemelés mértékét. A Fico-kabinet azonban bejelentette, az elkövetkező négy évben fix összegű nyugdíjemelés várható, ami előnyösebb a kisnyugdíjasoknak, ám hátrányos a magasabb nyugdíjjal bírók számára (természetesen összességében az állam számára is előnyös). A napokban közzétett adatok szerint jövőre várhatóan 8,74 euróval nőnek egységesen az öregségi nyugdíjak, ami 2,33 százalékos emelést jelent (Szlovákiában jelenleg az átlagos öregségi nyugdíj 374,75 euró), ami elmarad az idei, még svájci indexálás szerint kiszámított 3,3 százalékos mértéktől. 2017-től kezdődően pedig bevezetnék a nyugdíjas-infláció elvét, ami csak az idősek fogyasztói kosarának áralakulását venné figyelembe. A 2013-tól várható fix nyugdíjemelés havi 450 euróig kedvezően érinti a már inaktív polgárokat, efölött azonban kedvezőtlenül.
A harmadik változás a nyugdíjkorhatár kitolásának kérdését érinti. A tervek szerint 2016-tól a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatár az átlagos élettartam fokozatos növekedésével párhuzamosan kitolódna, mégpedig évente 40-50 nappal, ennek eredményeként a most 40 éves munkavállalók már 64 éves korukban vonulnának nyugdíjba.
