Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár az európai uniós felzárkóztatási alapokat eredetileg arra találták ki, hogy segítsék az uniós átlagnál fejletlenebb országok felemelkedését, mégis úgy tűnik, Csehország egyelőre ráfizet Brüsszel segítőkészségére. A cseh hivatalnokok ugyanis sokszor nem tudnak megfelelni a bonyolult uniós követelményeknek, és az elrontott projektek finanszírozása végül Prága terheit növelik − írja a Mladá Fronta Dnes napilap elemzésében.
Csehország a 2007 és 2013 közötti időszakban összesen 776 milliárd korona (1 korona=11,50 forint) értékű támogatásra jogosult Brüsszeltől, ebből a hivatalok eddig összesen 577 milliárd korona értékű projektet fogadtak el, amiből 327 milliárdot már ki is fizettek. A kifizetett összeget azonban mindeddig döntően a cseh kormány állta, mivel az Európai Unió csak a folyamat végén fizet. Brüsszel eddig 138,1 milliárd koronát egyenlített ki, a fennmaradó mintegy 190 milliárd korona sorsa a levegőben lóg. Szakértők szerint az már most világos, hogy e tetemes összeg nagy részét Brüsszel sohasem fizeti ki, mivel olyan projektekre folyósították, amelyek ellentmondanak a dotációk odaítélése alapvető feltételeinek. \"Az Európai Bizottság már eddig is több milliárd korona, Prága által folyósított támogatás kiegyenlítését utasította el, mivel a merítés feltételeit megsértették\" − mondta Jakub Tomastík, a CSOB pénzintézet uniós ügyekkel foglalkozó szakértője. Főleg a pályázatok kiírása terén voltak problémák vagy pedig az Európai Bizottság kételkedett néhány projekt értelmében. Az uniós dotációkat kezelő regionális fejlesztési minisztérium nem látja ilyen drámainak a problémát, szerinte a gondot okozó projektek összértéke \"csupán\" 32,6 milliárd koronára (375 milliárd forint) rúg. \"Az állam által kifizetett 61,5 millió korona már biztosan elveszett, a többi projektnél egyelőre csupán felmerült a gyanú, vajon a feltételekkel összhangban használták-e fel a forrásokat. Az viszont határozottan cáfolható, hogy a bizonytalan sorsú összeg teljes egészében az állami költségvetés terhét növeli\" − közölte Jana Jaburková, a szakminisztérium szóvivője. Jakub Tomastík szerint néhány minisztérium túlságosan bonyolult feltételrendszert szabott az operatív programok merítése terén, ezért az igénylők szempontjából a folyamat elviselhetetlenül hosszú és adminisztratív szempontból túlságosan megterhelő.
Összességében Csehország természetesen nem fizet rá uniós tagságára. 2011-ben Prága 41,74 milliárd koronát fizetett be a brüsszeli közös kasszába, míg onnan 72,48 milliárd koronát kapott vissza, vagyis a nettó nyeresége 30,73 milliárd korona (353,4 milliárd forint) volt. 2010-ben még ennél is pozitívabb volt Prága szaldója, amikor is 47,29 milliárd koronával kapott többet, mint amennyit befizetett.
Szlovákia szintén nem jeleskedik az uniós források lehívása terén, eddig a 2007 és 2013 közötti időszak forrásainak mindössze 28 százalékát aknázta ki. Ezzel a hatodik legkevésbé eredményes uniós tagállam a források lehívása terén, pedig több mint 11 milliárd euróról van szó. Másrészt Pozsony egyenlege így is magasan pozitív, hiszen az ország uniós tagsága óta, azaz nyolc év alatt legalább 3,2 milliárd eurót kapott különböző uniós forrásokból − írta a Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap, hozzátéve, hogy ebben még a 2011-es adatok nem is szerepelnek. \"Számításaink szerint a Szlovákia által befizetett és a Brüsszeltől kapott összeg közötti különbség 2004 és 2010 vége között elérte a 3,5 milliárd eurót\" − mondta Igor Kiss, a pénzügyminisztériumhoz tartozó Gazdaságpolitikai Intézet igazgatója. A 2011-re vonatkozó adatokat Brüsszel egyelőre még nem tette közzé. A képhez hozzátartozik, hogy Szlovákia mint az eurózóna tagja kénytelen volt hozzájárulni az eurót védő pénzügyi tűzfal felhúzásához. Ha valamennyi ez irányú kötelezettségét, garanciavállalását összeadjuk, akkor 13,4 milliárd eurós végeredményt kapunk, ami négyszer több, mint a Brüsszellel szembeni eddig felhalmozott nettó nyereség.
