Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A legalább 1,2-1,3 milliárd eurós kiigazítás érdekében a már korábban ismertetett magasabb bank- és jövedelemadó mellett az új kormány hajlandó lesz a szociális kiadások megnyirbálására is, ami határozottan új elem a magát szociáldemokrataként feltüntető Smer gazdaságpolitikájában.
A brüsszeli pénzügyi szabályok szerint Szlovákiának az államháztartási hiányát jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá kell szorítania. Egybevetésül: az idei deficit 4,4−4,6 százalék lesz. Hogy ezt teljesítse, minimum 1,26 milliárd eurós pluszforrást kell találnia, ha azonban a gazdasági helyzet rosszabbul alakul, ez az összeg elérheti akár az 1,85 milliárdot is. A későbbiekben, vagyis 2014 és 2016 között évente a GDP 0,5 százalékának megfelelő konszolidációra lesz szükség, ami további 1,5 milliárdos megtakarítást feltételez, vagyis a Fico-kormánynak négyéves hivatali ideje alatt a legjobb esetben is több mint 2,5 milliárd eurót kell megtakarítania vagy ennyivel több adót kell behajtania. Peter Kazimír, a Smer pénzügyminiszter-jelöltje az elmúlt napokban jelezte, hogy a fent jelzett pénzügyi konszolidáció jelentős részét a bevételi oldal segítségével szeretnék megoldani, a kiadási oldalon ugyanis már nincsenek túl nagy tartalékaik. Kazimír szerint emiatt az adóemelések elkerülhetetlenek, egyes adónemeket, így például a cigaretta vagy az alkohol jövedéki adóját már idén növelhetnék. Szlovákia nem kerülheti el az adóemeléseket − áll abban a 35 oldalas, közvetlenül a parlamenti választások idejére időzített és mindmáig a Smer számára sorvezetőként szolgáló elemzésben is, amelyet két szlovákiai közgazdász, Ódor Lajos és Horváth Mihály dolgozott ki. Ők elsősorban az ingatlanadó és a jövedéki adó esetében látnak olyan tartalékokat, amelyeket az állam kihasználhatna. Az ingatlanadó Szlovákiában például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban beszedettnek csak a 40 százalékát éri el, vagyis itt még bőven vannak tartalékok. Ódor és Horváth szerint az adó nagysága kezdetben elérhetné az ingatlan értékének a 0,1, később pedig akár a 0,3 százalékát is. Rövid távon ez 122 millió eurós pluszbevételt jelentene az államnak, miközben a nagyobb ingatlanok tulajdonosait akár magasabb adókulccsal is terhelhetnék. Az eddig is közismert volt, hogy a Fico-kabinet emelni akarja a magas keresetűek (havi 2750 eurótól) és az évi 30 millió eurónál nagyobb nyereséget produkáló társaságok adóját (mindkét esetben 19 százalékról 22, illetve 25 százalékra), továbbá növelni kívánja a bankadót (ennek aránya a magyarországi szintet is elérné), ám úgy tűnik, hajlandó akár a szociális kiadásokon is spórolni.
\"Biztosan megvizsgáljuk a családok szociális támogatását\" − mondta Branislav Ondrus, a Smer szociálpolitikusa. Ez azt jelenti, hogy a magasabb keresetűek a jövőben nem kapnának családi pótlékot (ez egy gyerek után havi 22,5 euró) és megvonnák a gyerekek utáni adókedvezményt is (ez évi 243,2 euró). Lapértesülések szerint a havi 800 euró feletti keresetűeket érintené e lépés, miközben az országos átlagbér napjainkban 785 euró környékén mozog. Az Ódor−Horváth kettős tanulmánya szerint csak e lépéssel éves szinten 350 millió eurót lehetne megtakarítani. Megszűnhetnének az ún. karácsonyi nyugdíjak is, amit az alacsony öregségi ellátmányban részesülők kapnak az év végén, ezzel 65 millió euró volna megtakarítható, az állami alkalmazottak létszámának csökkentése és bérlefaragása pedig további 75 millió eurót eredményezne.
A képhez hozzátartozik, hogy Szlovákiában óriási méreteket ölt az áfacsalás, az Európai Unión belül egyedül Görögországban rosszabb a helyzet. Egy friss tanulmány szerint ha csak az uniós átlag szintjén lehetne behajtani az áfát, akkor azzal máris 1,1 milliárd euró bevételre tenne szert az állam, arról nem is szólva, hogy az év eleje óta súlyos rendszerhibák (szoftverprobléma) miatt akadozik az adóhivatalok munkája, ami további kiesésekkel jár. A Smer felvetette, hogy a takarékosság jegyében néhány minisztériumot összevonna, emellett 2016-tól a 150 fős jelenlegi parlament helyett 120, esetleg 100 fős parlament kialakítása volna ildomos. Végezetül már most nyilvánvaló: a második Fico-kormány ismételten megnyitja a magánnyugdíjpénztárak rendszerét, hogy az esetleges kilépők révén csökkentse az állami nyugdíjkassza hiányát. Felmerült a nyugdíjbefizetések arányának módosítása is. Jelenleg a pénztári ügyfelek, akiknek száma eléri az 1,5 millió főt, nyugdíjjárulékuk 9 százalékát az állami, 9 százalékát pedig a magánnyugdíjpénztárba fizetik be. Ha ez 12:6 százalék arányban az állami javára módosulna, egy csapásra éves szinten 280 millió euró volna megtakarítható. A második Fico-kormány április első harmadában áll fel, tehát rövidesen kiderül, a takarékossági ötletbörzéből milyen elemek valósulhatnak meg.
