Amikor január végén, február elején fagyos hidegre fordult az idő Európában, csökkent az oda szállított orosz gáz mennyisége. A Gazprom először tagadta, hogy kevesebbet szállított volna, majd Ukrajnát vádolta azzal, hogy megcsapolta a területén át szállított, a kontinens nyugati felének szánt gázt. Az unió értetlenül fogadta az oroszok mentegetődzését, mivel − különös tekintettel arra, hogy addig rendkívül enyhe volt a tél − a Gazpromnak bőven elegendő tartalékkal kellett rendelkeznie a szükségletek fedezéséhez. Az Interfax hírügynökség szerint a kritikus időszakban csak az oroszoknak nem voltak gázellátási gondjai, mivel az elnökválasztás évében a vállalat nem engedhette meg, hogy zavarok keletkezzenek a hazai piacon.
Vlagyimir Putyin elnökválasztási győzelme után azonban egyre többen beszéltek a Gazprom problémáinak okairól, amiket az idei tél fedett fel. Így a hét végén az orosz kormány maga elé citálta a világ legnagyobb gáztermelőjének vezetőit, ahol Szergej Smatko energiaügyi miniszter a fejükre olvasta a keserű tényeket. Mint mondta, a múlt évben a cég nem hajtotta végre a tervezett gázvezeték-javítások 50-60 százalékát, ami pedig létfontosságú, mivel a hálózat fele már több mint 30 éves. A másik probléma, hogy a tervek 9,1 milliárd köbméter gázzal nagyobb tartalékkal számolnak, mint amennyi a meglevő tározókban elfér. Ráadásul ezekből naponta legfeljebb 647 millió köbméternyit lehet lefejteni, a tervezettnél 122 millió köbméterrel kevesebbet, így a hirtelen megugró igényeket az egyébként elégséges tartalékból nem tudták időben kielégíteni. Az új tározók építésének programját 2009-ben a válság miatt a Gazprom leállította, ugyanakkor elhalasztották az új gázmezők használatbavételét is. Ez annál különösebb, mert közben a vállalat ezermilliárd rubelre (33 milliárd dollár) növelte beruházási programját. Az eredeti elképzelésekből csak annyi maradt, hogy azokon a mezőkön megindult a termelés, ahol a Gazprom nyugati cégekkel közösen dolgozott.
