Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát − állapodtak meg találkozójukon az uniós országok állam- és kormányfői. A döntésnek elsősorban politikai feltételei voltak − a háborús bűnösök kiadása, a Koszovóval való viszony normalizálása és a román kisebbség helyzetének rendezése, amihez Bukarest ragaszkodott. Az első két kérdésben már korábban sikerült előbbre lépni, és a csúcstalálkozó előtt hatórás tárgyalás eredményeként végül a románokkal is meg tudtak állapodni.
Brüsszel elsősorban a térség stabilitása érdekében támogatta a tagjelöltséget, miután a belgrádi kormánnyal szemben unióellenes és oroszbarát ellenzék áll. Fontos volt ez azért is, mert a volt jugoszláv tagköztársaságok közül az egykori fő ellenség, Horvátország jövőre az Európai Unió tagja lesz, Szlovénia már az, Macedónia és Montenegró pedig hivatalos tagjelölt. A következő lépés a csatlakozási tárgyalások megkezdése, erre általában legalább egy évet kell várni a tagjelöltség elnyerése után. (Horvátország 2004-ben lett jelölt, és 2013-ban lesz tag, de Macedónia például 2005 óta vár a tárgyalások megkezdésére, mert nem képes megállapodni Görögországgal az ország nevéről.)
A tagjelöltséggel megnyílik az út az ország gazdasági felvirágzása előtt − idézte a Balkan Insight Borisz Tadics szerb államfőt −, az uniós döntés garantálja, hogy Szerbia biztonságos a külföldi befektetők számára, és javítja a szerb vállalkozók esélyeit az unió piacán. (Belgrád állítása szerint tavaly a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke meghaladta a kétmilliárd eurót, s ezzel a térségben a legmagasabb volt.)
A szerb gazdaság helyzetén van mit javítani. Az egy főre jutó GDP évek óta az uniós átlag harmadán stagnál, a munkanélküliség meghaladja a 26 százalékot, és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint idén legjobb esetben is csak 0,5 százalékkal nő a gazdaság. Tavaly a GDP 4,8 százalékára rúgott a költségvetés hiánya, az államadósság aránya pedig a 45 százalékos törvényes határt átlépve 47,9 százalékra emelkedett. Az IMF a múlt hónapban befagyasztotta 1,3 milliárd dolláros elővigyázatossági hitelprogramját, mert idén a GDP 5,25 százalékára megy fel a költségvetés hiánya, az államadósság pedig meghaladja az 50 százalékot − emlékeztetett a Bloomberg. Az azóta megkezdett tárgyalások megszakadtak: a Valutaalap a kiadások csökkentése mellett az adórendszer reformját és az általános forgalmi adó emelését sürgeti − erre azonban a közelgő választások miatt senki sem számít.
