Fogynak a lengyelek − egymillióval vannak kevesebben a korábban becsültnél a tavaly elvégzett népszámlálás első adatai szerint. Ennek oka a népesség természetes fogyása, vagyis hogy kevesebb gyermek születik, mint ahányan meghalnak, de még inkább a kivándorlás: 1966 óta minden évben többen hagyják el az országot, mint ahányan ide jönnek. Ennek hatása már évek óta mind erősebben érezhető a munkaerőpiacon.
A Work Service elemzői szerint 2012-ben csak Németországba mintegy 80 ezer lengyel megy dolgozni, míg 55 ezren jönnek keletről Lengyelországba munkát vállalni. Ezt azt jelenti, hogy még 25 ezer bevándorlóra lenne szükség a hiány pótlására. A legnagyobb szükség a kommunikáció és a logisztika, a szezonális munkák és az élelmiszeripar területén van rájuk. Vagyis ott, ahonnan a legtöbb lengyel megy el nyugatra munkát vállalni. Az idegenrendészeti hivatal legújabb adatai szerint jelenleg 97 ezer külföldi dolgozik legálisan Lengyelországban, többségük ukrán, vietnami és kínai. A szakértők azonban azt mondják, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, minimum 50−70 ezren dolgoznak engedély nélkül − írta a Gazeta Wyborcza. Jól mutatja, mekkora szükség van rájuk, hogy Varsó újabb amnesztiarendeletet adott ki: az engedély nélkül megszakítás nélkül 2007. december 20-a óta Lengyelországban tartózkodó külföldiek legális státust kaphatnak. Január 1. óta eddig több mint 2 ezren éltek ezzel a lehetőséggel − valószínűleg azért csak ennyien, mert a hivatalosan végzett munka adófizetési kötelezettséggel jár.
Nem segít a helyzeten a legújabb uniós direktíva alkalmazása sem. Ennek alapján már a szejm előtt van az a törvényjavaslat, amely egész sereg büntetést helyez kilátásba illegális bevándorlók alkalmazása esetén − a munkaadót akár háromévi börtönnel is sújthatják. Az intézkedés célja az EU-ba irányuló illegális bevándorlás korlátozása. Pedig eddig a lengyel törvények pont az ellenkező irányba mutattak, évről évre könnyítve a külföldiek alkalmazását. Ennek köszönhetően 2005-ről 2009-re háromszorosára, közel 30 ezerre emelkedett a kiadott munkavállalási engedélyek száma, bár természetesen kizárólag legálisan érkezettekről van szó.
A lengyelek viszonya a bevándorlókhoz ellentmondásos. Bár a CBOS legújabb felmérése szerint 81 százaléknak nincs semmi kifogása ellenük, a válaszolók közel kétharmada szerint azonban csak akkor látják szívesen a külföldit, ha olyan munkát vállal, amire nem találtak lengyelt. Ez egyébként gyakorlatilag egész Európára jellemző. Kétharmad szerint a kormánynak törekednie kell arra, hogy korlátozza a keletről történő bevándorlást, s egyre gyakoribb az a vélemény, hogy a beloruszok, ukránok és oroszok alkalmazása árt a lengyelek esélyeinek és az ország gazdaságának is.
A közgazdászok véleménye ezzel szögesen ellentétes. Szerintük nagy szükség van a bevándorlókra a gazdaságban, s a folyamat jelentőségét mutatja, hogy már ők termelik meg a lengyel bruttó hazai termék 3−5 százalékát.
