A román központi bank (BNR) nem tervezi módosítani a repo ügyletek időtartamát vagy a kötelező tartalékráták mértékét - jelentette ki Mugur Isarescu jegybankelnök, aki felszólította a bankokat, hogy hatékonyabban adminisztrálják a forrásaikat. A bankvezetők legyenek végre bankárok és ne a központi banktól várják a hitelezési kockázatok viselését- fogalmazott a BNR elnöke.
Isarescu és a kereskedelmi bankok között azt követően mérgesedett el a viszony, hogy a folyamatos jegybanki kamatcsökkenés ellenére a pénzintézetek továbbra is magas kamatokkal igyekeznek magukhoz csábítani az ügyfeleket. Noha a BNR az irányadó rátát három lépésben 5,5 százalékig csökkentette az új tőkekövetelményeknek megfelelni akaró bankok között valóságos kamatháború robbant ki, átlagosan 6-7,5 százalékos nem ritkán azonban akár 8 százalékos hozamot ígérnek a betétesek pénzéért. A jegybank folyamatos kamatcsökkentő politikája tehát egyelőre nem tükröződik a piacokon, legalábbis a betéti és a rég várt hitelkamatok csökkenésében sem.
A tartalékra pályáznak
A pénzintézetek vezetői azt állítják, hogy a bankokat akkor lehetne rávenni az olcsóbb hitelezésre, ha a BNR csökkentené a kötelező tartalékszintet. A román jegybank tavaly tavasszal 5 százalékkal 20 százalékra csökkentette valutában és 15 százalékban határozta meg a lejben kötelező tartalékok mértékét. Isarescu szerint a tartalékok további csökkentése túlzott likviditást eredményezne a piacon, mint fogalmazott: jelenleg is léteznek olyan pénzintézetek, akik jelentős forrástöbblettel rendelkeznek, míg más bankok pénzhiánnyal küzdenek, ami azt jelenti, hogy a likviditáshiány a bankok közötti bizalmatlanság eredménye.
A romániai bankpiac likviditása megfelelő viszont alacsony a fizetőképes ügyfelek száma - mondta a Napi Online-nak Diósi László az OTP Románia vezérigazgatója. Tény, hogy a nagyvállalati hitelezés és a jelentősebb projektek banki finanszírozása még problémás, a kis- és közepes vállalatok esetében azonban jelentősen megnőtt a kihelyezett hitelek aránya. A pénzintézetek forráséhsége elsősorban az anyabankok 110 százalékos hitel betét arány-követelményének tudható be, ám ez idővel csökken majd.
A kötelező tartalékráta csökkentése valóban likviditásnövekedést okozna a piacon, a jegybanknak viszont elsődleges célja a pénzügyi stabilitás megőrzése, ezért csak akkor lazítana a tartalékszinten ha - mint korábban - biztosítékot kapna a külföldi bankoktól, hogy az így felszabadult források nem hagyják el az országot- fogalmazott Diósi.
