Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) megállapította, hogy a szerb gazdaság stabilizálódott, de növekedése lassul − a becslések szerint tavaly még 2 százalékkal bővült a GDP. A bank csaknem felére, 1,1 százalékra csökkentette a szerb gazdaság idei növekedésére vonatkozó prognózisát, annak ellenére, hogy közleménye szerint a Nemzetközi Valutaalap támogatása erős védelmet jelent az országnak.
Az IMF-fel kötött elővigyázatossági hitelkeret-szerződés igen jelentős Szerbia makrogazdasági stabilitása szempontjából, jelentette ki sajtótájékoztatón Dejan Soskics, a szerb jegybank kormányzója. A nemzetközi pénzügyi válság feltételei között, amely minden bizonnyal folytatódik idén is, ez a szerződés Szerbia gazdasági stabilitásának további garanciáját jelenti − idézte a glassrbije. Ugyanakkor a kormányzó aggodalmát fejezte ki Szerbia további eladósodásának lehetősége, valamint az államadósság növekedésének lehetősége miatt.
A Világbank szakértői szerint Szerbiának az államháztartási hiány lefaragására, az államadósság növekedésének megfékezésére, valamint az ország versenyképességének javítására kell összpontosítania. Ez felelős költségvetési gazdálkodást követel meg, ami az új kormány egyik legfontosabb idei feladata lesz. A strukturális reformok felgyorsítása lehetővé teszi az üzleti környezet javítását, a folyamat részét képezi továbbá a munkaerőpiac reformja, ami létkérdés, mivel a munkanélküliség szintje történelmi csúcsot ért el, megközelítve a 24 százalékot.
Nélkülözhetetlen a gazdasági növekedés új modelljének alapjául szolgáló exportorientált ágazatok támogatása, ami lehetővé teheti a termelés újjáéledését és a foglalkoztatottság növelését − írta a Radio Srbija kommentátora, Biljana Blanusa. Az exportlehetőségek a fémipari szektor, az autóipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar cégeinél a legjobbak. A Világbank képviselői szerint különös hangsúlyt kell helyezni a mezőgazdaságra, amely a jövőben a szerb kivitel egyik fő hajtóereje lehet, mivel óriási kiaknázatlan potenciállal rendelkezik.
Mivel a globális gazdaság visszaesése okozta általános bizonytalanság miatt a gazdasági paraméterek romlottak, így a válság új hulláma a szerb gazdaságot sokkal kedvezőtlenebb körülmények között éri. Csökkent a cégek likviditása, a finanszírozási források drágábbak és kevésbé hozzáférhetőek, emellett külföldön is csökkent a kereslet. Éppen ezért a közgazdászok a makrogazdasági stabilitás fenntartását, a beruházások ösztönzését és a gazdaság pénzügyi tehermentesítését célzó intézkedéseket várnak a kormánytól.
Szerbia termékeinek zömét az EU és a CEFTA országaiba exportálja. Az uniós piacra irányuló export fele Olaszországba, Németországba és Romániába jut, míg a CEFTA-régióba exportált áru 80 százaléka Bosznia-Hercegovinába, Montenegróba és Macedóniába megy. Az export 2011-ben mintegy 22 százalékkal nőtt.
