Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb hitelt szeretne kapni Belarusz a Nemzetközi Valutaalaptól. Mint Nagyezsda Jermakova, a minszki jegybank elnöke közölte, az előzetes megbeszéléseken 3,8 milliárd dolláros hitelről tárgyalnak. Pontosan ennyit kell törlesztenie az országnak idén a Valutaalap előző hitele után, vagyis a törlesztés egyfajta átütemezését szeretnék elérni a fehéroroszok. Mint a Telegraf emlékeztetett, két hónappal ezelőtt Natalja Koljagyina, az IMF minszki irodájának vezetője úgy nyilatkozott, hogy az év vége előtt nem hajlandók fontolóra venni egy újabb hitel lehetőségét, mert az ország nem tudta bizonyítani határozott elkötelezettségét a reformok mellett. A jegybank vezetője azt is elmondta, hogy az ország még nem kész az orosz rubel bevezetésére saját nemzeti valutája helyett, ehhez egy hosszabb átmeneti időre van szükség.
Ugyanakkor Alekszandr Lukasenko elnök korábban határozottan állást foglalt a közös rubel bevezetése mellett, igaz, nem sokkal ezelőtt azt is kijelentette, hogy a közeljövőben nem tervezik újabb hitel felvételét, bár mint mondta, ha nagyon kedvező ajánlatot kapnak a nemzetközi szervezetektől, élnének a lehetőséggel. Ellentmondva saját magának elismerte, hogy tárgyalásokat folytatnak az IMF-fel, és elfogadhatónak tartanák hitelüket, ha 1,5−2 százalékos kamattal adnák.
Nem mindenki ért egyet az új hitelfelvétellel. Leonyid Zajka, a Stratégia elemző központ vezetője úgy véli, hogy az országnak jelenleg nincs szüksége új külföldi források bevonására, különösen mivel adósságállománya már így is meghaladja a 25 milliárd dollárt. Az eurókötvények kibocsátását pedig, amit egyesek javasolnak, egyenesen öngyilkosságnak tartja, mert azokat 14-16 százalékos kamattal lehetetlen visszafizetni.
Sztanyiszlav Bogdankevics, a jegybank volt elnöke szerint viszont Belarusznak igen előnyös volna, ha IMF-hitelhez jutna, mert annak feltételei sokkal előnyösebbek a bankközi piacon elérhetőnél, és stabilizálná a belorusz rubelt. A Telegrafnak adott interjújában úgy vélte, hogy a kölcsönt elsősorban a reálgazdaságban kellene felhasználni, a termelékenység javítására, műszaki fejlesztésre és szerkezeti reformokra. Mint mondta, a belorusz vállalatok 48 százaléka veszteséges vagy csak minimális nyereséget ér el, ezért rekonstrukciós és privatizációs programra van szükség. Azonban a legfontosabb a gazdaság számára nem a GDP növelése, hanem az infláció visszaszorítása.
Ebben egyetért vele Jermakova, aki elmondta, hogy amennyiben sikerül az infláció mértékét a tavalyi 110 százalékról idén 22 százalék alá szorítani, akkor az alapkamatot a mostani 45-ről 22-23 százalékra szállítják le. A kamatcsökkentést a pénzromlás alakulásától függően már februárban megkezdhetik. A helyzet gyökeres javulásának azonban egyelőre nem tapasztalható jele. Január első 24 napja alatt a decemberihez képest 1,5 százalékkal emelkedtek az árak. A cigaretta 9,4, a vodka 7,9, az üdítők 3,1, a gyógyszerek 5,2 százalékkal drágultak, a kulturális szolgáltatások 19,5 százalékkal kerültek többe, mint három héttel korábban − jelentette a BelaPAN hírügynökség.
A kormány ennek ellenére kitart a győzelmi jelentések mellett, pedig a Világbank a belorusz növekedés idei prognózisát a korábbi 3-ról 0,5 százalékra rontotta.
