BUX 142743.85 0,19 %
OTP 45830 0,07 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tíz százalék fölé mehet az áremelkedés Horvátországban

2012. február 2. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az általános forgalmi adó 23-ról 25 százalékra emelése a kiskereskedelmi forgalomban az árak 8,7−13,6 százalékos növekedésével járhat − állítja a Jutarnji List zágrábi napilap. A kereskedők ugyanis közölték: árrésük olyan kicsi, hogy nem áll módjukban enyhíteni az áfaemelés hatását, kénytelenek azt teljes egészében áthárítani a fogyasztókra − írta a Croatian Times.

Az új kormány 3,5 milliárd kuna (462 millió euró) bevételt remél az adóemeléstől, amit részben kompenzál az egészségbiztosítási hozzájárulás 2,2 milliárd kunás csökkentése. Az adórendszer átalakítása része az Európai Unióhoz való 2013. júliusi csatlakozás előkészületeinek. Az elemzők szerint a balközép kormánynak kemény reformokat kell végrehajtania, amelyeket elődei halogattak, és abban bíznak, hogy ezeket könnyebb lesz keresztülvinnie, miután a lakosság 66 százaléka szavazott az unióhoz való csatlakozás mellett.

Timothy Ash, a volt szocialista országok gazdasági kérdéseinek elismert nemzetközi szakértője a Reutersnak úgy nyilatkozott, hogy a befektetők várhatóan készek lesznek megvásárolni Horvátország adósságait, ha a kormány egy átfogó reformprogrammal áll elő, esetleg a Nemzetközi Valutaalap segítségével. A J. P. Morgan elemzői is úgy látják, hogy az uniós tagság közép- és rövid távon használni fog a külföldi befektetéseknek és a gazdaság növekedésének, de rövid távon még le is minősíthetik Horvátországot, ha elmaradnak a szükséges szerkezeti reformok. Ezért Zoran Milanovics kormányának a legsürgősebb feladata egy olyan szigorú költségvetés elkészítése, amivel elkerülhetik a bóvli kategóriába süllyedést. A miniszterelnök már bejelentette, hogy még ebben a hónapban elkészítik a büdzsé tervezetét, de csak végszükség esetén akarnak az IMF segítségéért folyamodni.

A 4,3 milliós ország költségvetési hiánya tavaly meghaladta a GDP 5 százalékát − ez nyolc éve a legmagasabb −, amit idén szeretnének 3,5 százalékra leszorítani. A szakértők attól tartanak, hogy az új kormánynak nem lesz ideje olyan fordulatot elérnie, amivel elháríthatná a küszöbönálló leminősítést, mivel a parlament a legjobb esetben is csak március elejére fogadhatja el az idei költségvetést.

Barabás János T.
Barabás János T.

Ez is érdekelhet