Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ukrán energetika legújabb, sok milliárd dolláros privatizációjának nagy nyertese Rinat Ahmetov, Viktor Janukovics elnök szövetségese és támogatója, és pártja, a Régiók Pártjának parlamenti képviselője. A leggazdagabb ukrán közel monopolhelyzethez jutott az áramfejlesztésben, -elosztásban és -exportban. A Kyiv Post szerint a szakértők úgy vélik, a pályázati kiírások nem adtak esélyt külföldi konkurenseinek a három villamos erőmű és egy elosztó vállalat értékesítésénél. Emiatt az eladási ár mélyen alatta maradt annak, amit valós piacgazdasági viszonyok és verseny eredményezett volna. Példaként Lengyelországot emlegetik, ahol egyetlen, helyi erőmű eladása csaknem akkora összeget hozott az államkincstárnak, mint a négy ukrán vállalaté. A verseny tisztaságát eleve kérdésessé tette, hogy olyan társaságok kizárólag kisebbségi pakettjeit értékesítették, amelyekben Ahmetov már jelentős részesedéssel bírt. A kisebbségi pakettekről egyébként is köztudott, hogy nem vonzzák a komoly nagybefektetőket, mert az kiszolgáltatja őket a többségi tulajdonosnak. A privatizáció év eleji időpontját is elhibázottnak tartották, mert olyan helyzetben került rá sor, amikor az energetikai cégek árfolyama mélyponton volt.
A mostani privatizációs bevásárlásnak köszönhetően a DTEK, az Ahmetov tulajdonában levő System Capital Management, Ukrajna egyik vezető pénzügyi és ipari csoportja energetikai szárnyának ellenőrzése alá került az ország teljes áramfejlesztő kapacitásának 33 százaléka és a termelt áram 28 százaléka. A hőenergiában Ahmetové lett az országos kapacitás 54 és a hazai piacon értékesített hőenergia közel 70 százaléka. Többek között övé a Dniproenergo, Ukrajna legnagyobb és Európa egyik legnagyobb elektromos és hőerőműve.
A DTEK 242 millió dollárt fizetett a Zakhidenergo részvényeinek 45 százalékáért, amivel kisebbségiből annak többségi tulajdonosa lett, 147 millió dollárért jut a Dniproenergo 25 százaléka az eddig általa birtokolt 47 százalék mellé. A Kyivenergót bagóért kapta meg, miután hazai vetélytársa, a milliárdos Igor Kolomojszki hamar kiesett a versenyből − a főváros erőművének 25 százalékáért mindössze 56 millió dollárt fizetett, így a cégben részesedése 71 százalékra emelkedett. A Donetskoblenergo 40 százalékáért a kegyes állam csak 59 millió dollárt kért, amivel abban is 70 százalék fölé hágott a DTEK pakettja. Ahmetov uralmát az energetikai szektorban tovább erősítette, hogy az áramexport 70 százalékának teljesítésére szerzett jogot.
Jurij Korolcsuk, a kijevi energetikai intézet szakértője szerint az értékesítés annyira áron alul történt, hogy például a Kyivenergo-pakett tényleges értéke mintegy ötszöröse az Ahmetov által fizetett összegnek. Mások vitatják ezt az állítást, tekintettel a vállalat igen rossz pénzügyi helyzetére.
Az ukrán monopóliumellenes bizottság cáfolta a bírálatokat, és jóváhagyta Ahmetov bevásárlását, azt állítva, hogy számításaik szerint a DTEK részesedése a hazai energiapiacon azzal együtt sem éri el a határt jelentő 33 százalékot. Ugyancsak bírálta a bírálókat az állami vagyonalap, amelynek vezetője, Olekszandr Rjabcsenko kijelentette: a kezdő ár a tenderen 40 százalékkal haladta meg a hazai piaci árat, s egyedül ez a mérvadó, nem az, hogy külföldön mit mennyiért tudtak eladni.
Ugyanezzel érvelt Makszim Timcsenko, a DTEK vezérigazgatója tavaly, amikor megvették a Zakhidenergo egy pakettjét 296 millió dollárért, amely korábban 1 milliárdot ért − de, mint mondta, az az érdekes, hogy a vásárláskor mekkora az értéke. Emellett azzal érvelt, hogy óriási beruházásokra van szükség az erőművekben. A Zakhidenergóba 1,3 milliárd dollárt, a Donetskoblenergóba közel 200 milliót kell befektetniük. Elemzők úgy vélik, hogy ezeknek a költségeknek legalább egy részét a lakosságon fogják behajtani tarifaemelés formájában.
