Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Uniótól kapott támogatás sokkal nagyobb szerepet játszott az észt gazdaság talpra állásában, mint amit Andrus Ansip miniszterelnök elismer − írta a tallinni Eesti Ekspress. A lap szerint az uniós strukturális alapból kapott pénzek olyan nagy szerepet játszanak az ország gazdaságában, ami nélkül az összeomlana. Észtország több mint 3 milliárd euróhoz jutott 2004−2010-ben az alapból, miközben csak 924 milliót kellett befizetnie a közös európai kasszába, vagyis minden euróért kettőt kapott vissza. A 2010-es adatok alapján minden észt állampolgár nettó 497 eurót kapott.
A legnagyobb európai segélyt Luxemburg kapta, Észtország a második helyen áll, őt követi Litvánia, majd Görögország, Lettország és Magyarország következik. A 2008−2009-es válság idején a jelentős uniós tőkeinjekció nélkül az ország az IMF segítségét is kénytelen lett volna igénybe venni, és még drasztikusabban kellett volna csökkentenie a költségvetési kiadásokat, különösen mivel az adóbevételek szinte elolvadtak − emlékeztetett a Baltic Business News. Mint Hannes Rumm, az Európai Bizottság tallinni képviselője elmondta, a tervek szerint Észtország a 2014−2020-as uniós költségvetésből 4,5-5 milliárd euróra számíthat.
Az észt gazdaság számára 2011 a feltámadás éve volt, ami azonban az infláció megugrásával járt − a pénzromlás mértéke decemberre 3,7 százalékos volt, de banki becslések szerint az idén átlag 2,8 százalékra mérséklődik. Megérte az árát − tavaly az észt GDP 8 százalékos növekedésével az Európai Unió legjobbja volt.
