Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valerij Horoskovszkij, az új ukrán pénzügyminiszter szerint új tisztsége megerősíti a tárca reformátori tekintélyét a kormányban − ami már csak azért is érdekes, mert eddig nem erről az oldaláról vált híressé a titkosszolgálat vezetőjeként. Mint első televíziós beszélgetésében kifejtette, Viktor Janukovics elnök reformtörekvéseinek megvalósításához, a kormányzati projektekhez pénzre van szükség, és minisztériuma ezt a támogatást biztosítani fogja − idézte az Interfax-Ukraine. Elismerte, hogy a költségvetés egyensúlyba hozásával vannak bizonyos problémák, de úgy vélte, ezeket meg tudja oldani, csakúgy, mint a szerinte is széles körű korrupció gondját.
Kijelentette, hogy az adó- és vámbevételeket még az idén több mint 20 milliárd hrivnyával tudja növelni. Emlékeztetett arra, hogy 2008-ban, az előző Janukovics-kormány idején 45-50 milliárd hrivnyával, több mint kétszeresére tudta emelni a költségvetés bevételeit. Hangsúlyozta, hogy a most kitűzött célt nem a vállalkozások adóterheinek növelésével, hanem elsősorban a csempészet elleni eredményes harccal és a vállalatok működésének átláthatóbbá tételével akarja elérni.
Ennél is fontosabb és sürgetőbb feladat vár azonban az új miniszterre: meg kell próbálnia elérni, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) újra megnyissa Ukrajna hitelkeretét, amit 2011 elején fagyasztott be, mert Kijev nem hajtotta végre a hazai gázárak megígért emelését. Az egy éve tartó tárgyalások sikertelennek bizonyultak, s ez volt az egyik, ha nem a legfőbb oka Horoskovszkij elődje, Fedir Jarosenko menesztésének. E héten már az új minisztert dobják be a mély vízbe, aki Washingtonba utazik, hogy tárgyaljon az IMF-fel. Mikola Azarov miniszterelnök azzal az utasítással küldi Amerikába, hogy legalább annyi kölcsönt szerezzen, amiből az IMF-nek járó idei adósságszolgálatot teljesíteni tudják. Ukrajna 2012-ben 3,8 milliárd dollárt kell visszafizessen a szervezetnek − írta a Reuters.
A 2010-es megállapodás értelmében 15 milliárdos hitelkeretet biztosított a Valutaalap, amiből negyedévente 1,5 milliárd dollárt hívhatott le Kijev, elsősorban a jegybank tartalékainak növelésére − amíg fel nem függesztették folyósítását a gázárvita miatt. Az ukrán költségvetést ugyanis agyonnyomja, hogy míg a költségvetésből ezer köbméterenként 416 dollárt kell adjanak az importált orosz gázért, a hazai fogyasztók csak 264 dollárt fizetnek érte.
