BUX 142511.48 0,03 %
OTP 45790 -0,02 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Sikeres a bolgár és a román csatlakozás

Bulgária és Románia nagyobb problémákkal küzd az uniós integráció terén, mint az előbb csatlakozottak, de a belépés hasznukra vált.

2012. január 19. csütörtök, 00:00

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bár komolyabb problémákkal kell megküzdenie Bulgáriának és Romániának az európai integrációval kapcsolatban, mint szomszédaiknak, mégis egyértelműen hasznosnak bizonyult belépésük az Európai Unióba − állítja Francois Frison-Roche, a párizsi tudományos kutatások országos központjának (CNRS) kutatója, a térség szakértője. Az EurActiv szerint annak ellenére ez a véleménye, hogy mind az unió, mind a két új tag állampolgárai részéről tapasztalható kiábrándultság. A két ország lakóinak túlnyomó része nem érez javulást életében, azonban az elemzők számára egyértelműen javul a makrogazdasági helyzet, a gazdaság stabil − nem úgy, mint a szomszédos Görögországban.

Ez a kettő az EU legszegényebb országa, az egy főre jutó GDP összege Bulgáriában évi 4460, Romániában 6440 euró, miközben ez a szám például Franciaország esetében 34 000, Lengyelországéban 9480 euró.
Frison-Roche szerint Bulgáriában a stabilitás elérésében meghatározó szerepet játszott a Nemzetközi Valutaalap szigorú ellenőrzése, miután az ország 1997-ben csődöt volt kénytelen jelenteni. Románia pedig 2009-ben az EU−IMF 20 milliárd eurós hitelkeretének köszönhetően menekült meg a pénzügyi válságtól.

A szakértő elismerte, hogy a két ország felvétele inkább stratégiai-geopolitikai szempontokon, mint a tagságra való felkészültségük szintjén alapult, ennek ellenére helyesnek bizonyult, mint azt gazdaságuk stabilizálódása és a reformok előrehaladása bizonyítja. Ennek ellenére még vannak komoly problémák, és nemcsak a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harc terén. Míg az úgynevezett kohéziós alapból közel 20 milliárd eurót \"tettek félre\" Romániának és 6,7 milliárdot Bulgáriának a 2007−2013-as időszakra, ennek Szófia csak 18 százalékát tudta elvenni, Románia pedig mindössze 3,5 százalékát. Ugyanis ahelyett hogy alkalmazkodott volna az uniós szabályokhoz, Bukarest és Szófia a maga módján próbált hozzájutni az uniós pénzekhez − a szükséges igazgatási-ellenőrzési szervek létrehozása helyett ragaszkodott hagyományaihoz, összeeszkábált pályázatokkal és vesztegetéssel igyekezett megszerezni azokat.

Barabás János T.
Barabás János T.

Ez is érdekelhet