Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A fogyasztói árak emelkedése Oroszországban tavaly 6,1 százalékos volt − jelentette a Roszsztat. Ez 1991, a Szovjetunió felbomlása, vagyis húsz éve a legalacsonyabb − 2009-ben és 2010-ben is még 8,8 százalék volt − emlékeztetett a RIA Novosztyi hírügynökség. A sikert Dmitrij Medvegyev államfő az állam helyzetéről tartott beszédében az egyik legjelentősebb gazdasági eredményként értékelte.
Hasonlóan kedvezően alakult a bruttó hazai termék alakulása, amiben, mint Vlagyimir Putyin kormányfő kiemelte, a nagy gazdaságok közül csak Kína és India előzte meg Oroszországot. A GDP 2011-ben 4,2 százalékkal nőtt az előző évi 4 százalék után. Azonban ez is messze elmarad Putyin elnökségének éveitől, amikor 2000−2008-ban átlag évi 7 százalék körüli volt a gazdaság bővülése. A jelenlegi kormányfő, aki kétségtelenül megnyeri a március 4-i elnökválasztást, kijelentette: szeretné az országot olyan pályára állítani, hogy gazdasága évi 6-7 százalékkal nőjön és öt év alatt kerüljön be a világ öt legnagyobb gazdasága közé. Tisztában van vele, hogy ez nem lesz könnyű, sőt, mint mondta, fel kell készülni arra, hogy az idei év nehezebb lesz a tavalyinál. Az alapok azonban jók. Oroszország a fiskális egészség példaképe 0,8 százalékos költségvetési többletével, ami idén 1 százalékra emelkedhet, s az eurózónának a GDP 80 százaléka körüli államadósságával szemben az oroszoké csak 10,4 százalékos. A munkanélküliek aránya a fejlett gazdaságokéhoz képest szinte példátlanul alacsony, 6,3 százalék. Az ipari termelés 4,7 százalékkal emelkedett, ennél jobb eredményt csak Kína, India és Németország produkált. Putyin szerint a következő két évtizedben korszerűsíteni kell az ország gazdaságát, 25 millió jól fizetett munkahelyet teremtve.
Ez a helyzet tette lehetővé, hogy a jegybank karácsonykor negyed százalékponttal, 8 százalékra csökkentse az alapkamatot, ezzel is ösztönözve a hitelnyújtást és a gazdasági növekedést, miután figyelmeztetett arra, hogy a romló külső körülmények miatt lassulhat a GDP bővülése. Úgy tűnik, egyetért ezzel a gazdasági minisztérium is, amely erre az évre 3,7 százalékos növekedést prognosztizált. Az inflációt a kormány idén 5-6 százalékra várja, az elemzőket viszont aggasztja, hogy az elnökválasztás sokat ronthat a helyzeten, hiszen hagyományosan együtt jár a szociális kiadások megugrásával. Ennek ellenére a Troika Dialog stratégiai elemzője, Chris Weafer arra számít, hogy nehéz kezdet után a második félév jól fog alakulni, különösen mert a szakértők akkorra az olajárak emelkedését és az elnökválasztást övező politikai viharok elülését várják.
A negatívumok közé sorolják, hogy az orosz vállalatoknak és bankoknak idén mintegy 75 milliárd dollár adósságot kell visszafizetniük, nagyjából annyit, mint a költségvetés várt többlete. Ez meggyengítheti a rubelt, amelynek árfolyama várhatóan erősen ingadozni fog az év folyamán, s az év végére akár 33-34 rubelbe is kerülhet 1 dollár − írta a Russia Beyond the Headlines.
Ugyancsak aggasztó, hogy a válság kezdete óta példátlan módon felgyorsult a tőke menekülése az országból. A jegybank adatai szerint a 2010-es 33,6 milliárdról a múlt év végére 84,2 milliárd dollárra emelkedett a kivont tőke nagysága, messze meghaladva minden korábbi prognózist. Ebben elsősorban a választásokkal kapcsolatos politikai viharok okozta félelem és a külföldi anyabankok oroszországi leányaikból való tőkekivonása játszott döntő szerepet − írta a The Moscow Times. Ennek ellenére Putyin úgy nyilatkozott, hogy nem áll szándékukban visszaállítani a tőkemozgások 2006-ban megszüntetett korlátozását.
