A páneurópai forgalmi folyosó Ausztriától Görögországig húzódik Szlovénián, Horvátországon, Szerbián és Macedónián keresztül. Két fő eleme a 2528 kilométeres vasútvonal és a mintegy 2300 kilométeres autópálya, amiből 835 kilométer esik Szerbiára. Ennek építését még 1997-ben kezdték meg, de a munkálatok a jugoszláv polgárháború, majd a nemzetközi embargó és a koszovói konfliktus miatt leálltak, és csak 2000-ben folytatódtak.
Mint a Balkan Insight írta, ezt az autópályát szánják Szerbia gazdasági fejlődése gerincének, bízva a szerb vasút- és úthálózat nagyobb európai központokhoz kötésének fellendítő szerepében. A Radio Srbija elemzése szerint jelentőségét a legjobban a déli szárny befejezése igazolja, amely a magyar határ közelében lévő Horgostól Belgrádig terjed. Amellett hogy jelentősen lerövidül az utazás ezen az szakaszon és csökkennek a szállítási költségek, az ország északi része nagyszámú beruházót is az országba vonzott, akik itt gyárakat nyitottak és munkahelyeket teremtettek. Hasonló eredmény várható azokon a részeken is, ahol végighalad a korridor. Nisnél az autóút kétfelé ágazik majd: az egyik szárny Macedónia, a másik pedig Bulgária felé. Tadics szerb államfő szerint nagyon fontos, hogy a korridor mielőbb elkészüljön, mindenekelőtt a gazdaság fejlődése miatt, s azért, mert a környező országokban is hasonló útvonalat építenek. Bulgáriában és Romániában folyamatban van a 4. korridor építése, amely ha elkészül, a nemzetközi áruszállítást illetően csökkentheti a 10-es jelentőségét, mert szintén Dél- és Nyugat-Európát köti össze. Ezért a kormány mindent megtesz, hogy befejezze az építését, még akkor is, ha ez az ország eladósodását jelenti a nemzetközi pénzintézeteknél. Tadics kiemelte, hogy az eladósodás a közúti és vasúti infrastruktúra esetében teljesen indokolt, mert a jövőbe való befektetést jelenti.
A 10-es korridor keleti szárnya Nist köti össze Pirottal, Dimitrovgráddal és Bulgáriával. Építési szempontból a legnehezebb a Dimitrovgrád közelében lévő bekötőút, melynek 9 kilométerén hét híd és két alagút lesz. A déli rész több szakaszán is folynak a munkálatok megközelíthetetlen részeken, amiért több híd és alagút építésére van szükség.
A folyosó vasúti szakasza 770 kilométeres hosszúságban halad majd keresztül Szerbián, ennek kiépítéséhez 4,6 milliárd euróra van szükség. Egyes szakaszon már megkezdődtek a munkálatok, a legnagyobb rész azonban még hátravan.
A fentiek mellett a szerb kormánynak további nagy tervei vannak. Tervezik a 11. korridor kiépítését is, amely a romániai Temesvártól Belgrádon keresztül Crna Goráig, s onnan egészen Olaszországig terjedne. Ez az útvonal Belgrádban kereszteződne a 10. és a dunai 7-es folyosóval, amely elősegítené a közúti és vízi közlekedés összehangolását.
