A miniszterelnöki és az államfői posztot cserélgető Vlagyimir Putyin-Dmitrij Medvegyev páros drasztikus népszerűségvesztése, illetve a sok kihívó ellenére kétségtelen, hogy a mai kormányfőt választják március 4-én Oroszország elnökévé, hiába kívántak transzparenseiken \"Putyin-mentes új évet!\" szilveszterkor a tüntetők Moszkvában és Szentpétervárott.
A legújabb kihívó, Mihail Prohorov, az ország egyik leggazdagabb embere a liberális eszmék képviseletében indul, így megnyugtató jelölt az értelmiség és a felső középosztály számára. Azt azonban ő maga sem hiszi, hogy legyőzheti Putyint − sokak szerint fellépése mögött a Kreml áll, amely szeretné megosztani a parlamenti választásokon váratlanul megjelent, tízezreket az utcára vivő ellenzéket.
A vezető páros tartja magát eddigi szerepéhez: Putyin a nép hőse, aki egyik kezével kutyáját simogatja, a másikkal tankot vezet, Medvegyev pedig a bátor reformer, aki most is jelentős demokratikus fordulatot ígér. A baj csak az, hogy az előkészítés az ellenkező irányba mutat. A józan gazdaságpolitika biztosítékának tartott Kudrin pénzügyminiszter kirúgása hazavágta a rubelt és a kötvényhozamokat, de Medvegyevnek csak az számított, hogy nyíltan szembeszállt vele. Hazahívták viszont Oroszország NATO-nagykövetét és kinevezték a hadi- és világűriparért felelős miniszterelnök-helyettesnek: a nacionalista Dmitrij Rogozin vaskézzel készül itt rendet csinálni. Mindez arra utal, hogy az ellenzék erősödése megkeményíti az ország vezetésének vonalát − a reformokról azonban így sem mondhatnak le. A magas olajárak védelmet nyújtanak az orosz gazdaságnak, de az energiahordozók kitermelése és szállítása egyre költségesebb. Így várhatóan folytatódni fog a kampány a külföldi befektetők bevonására, különböző kedvezményekkel és biztosítékokkal. Ha az elnökválasztás után sikerül lenyugtatni a kedélyeket, beszállhat a fejlesztésekbe az orosz tőke is, amely az utóbbi hónapokban a 2008-as pénzügyi válság óta nem látott mértékben menekül az országból.
| GDP-változás | 4 |
| Munkanélküliség | 7,5 |
| Infláció | 6,9 |
| Költségvetési deficit/GDP | 4,1 |
| Államadósság/GDP | 9 |
| Egy főre jutó GDP (dollár) | 15 900** |
| *becslés, **vásárlóerő-paritáson | |
| Forrás: CIA, The World Factbook |
