Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ukrán gazdaság növekedése az idei 4,5-ről jövőre 2,5 százalékra csökken a Világbank szerint, amely pedig júniusban még a GDP 5 százalékos bővülését prognosztizálta. A folyó fizetési mérleg hiánya a 2011-es 5,4 százalékról 4,9 százalékra mérséklődhet. Sok függ azonban attól, hogy sikerül-e Kijevnek elérnie az IMF-hitelprogram újraélesztését. A 2010 nyarán megállapított 15,6 milliárd dolláros készenléti hitelből eddig csak 3,4 milliárdot kapott meg az ország, miután az idén befagyasztották, elsősorban azért, mert a kormány nem volt hajlandó bevezetni a piaci árat a hazai gázfogyasztóknál.
A bizonytalansági tényezőkhöz tartozik a Naftogaz Ukrainy strukturális deficitje, az idén 5,6 százalékos infláció várhatóan 9,4 százalékra emelkedése jövőre és az, hogy a szakértők szerint valószínűtlen, hogy a kormány tartani tudja a 2012-re 3,5 százalékra tervezett költségvetési hiánycélt.
Kijev abban bízik, hogy az IMF még a jövő év első negyedében újrakezdi a hitelek folyósítását − nyilatkozta Andrij Kljujev, a miniszterelnök első helyettese a Kiyv Postnak. Mint mondta, a kormánynak fontos a Valutaalappal való együttműködés folytatása és a kölcsön, ennek jegyében folytatják a tárgyalásokat az ünnepek után. Ezek kimenetelét azonban kérdésessé teszi, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik a gázárak piaci szint alatt tartásához, de tervezi a Naftogaz pénzügyi helyzetének stabilizálását. Viktor Janukovics államfő szerint az energetikai cég idei vesztesége 6 milliárd dollár − ennek oka a háztartások támogatott gázára és az emelkedő orosz importgázár közti különbség. Az ukrán kormány a jelenlegi ár feléért szeretné kapni az orosz gázt, ezt Moszkva eddig elutasította.
A Kiyv Post elemzése szerint az ország nehéz helyzetben van, különösen mert a 2009-ben 15 százalékos GDP-zuhanást okozó problémákat továbbra sem oldották meg. Ezért bár a lengyelekkel közösen rendezendő, 2012-es futball Európa-bajnokság igényelte beruházások enyhíthetik a csapást, a jövő év nehéznek ígérkezik. A jegybanki tartalékok fogynak, eltűnnek a befektetők, és a globális gazdasági lassulás csökkenti Ukrajna legfontosabb exportcikke, az acél iránti keresletet. A Trojka Dialog nemzetközi befektetési bank számításai szerint a fémexport bevétele jövőre 30−50 százalékkal lesz alacsonyabb az ideinél. S ha mindez nem lenne elég, 2012-ben Kijevnek 3,8 milliárd dollárt kell visszafizetnie az IMF-nek a közel 3,9 milliárdos egyéb adósság beérése mellett, vagyis közel 8 milliárd dolláros számlát kell kifizetnie.
Ahhoz, hogy kikeveredjen ebből a helyzetből, a kormánynak súlyos engedményeket kell tennie az IMF által közvetített gazdasági realitásoknak − márpedig úgy tűnik, erre Janukovics nem hajlandó. Mindent megpróbál inkább, például aranyutalványokat bocsáttatott ki a lakosság számára − a még ki sem bányászott aranyra. A törvényi hátteret viszont biztosították: a parlament december 22-én törvényt alkotott, amely megadta a jogot a jegybanknak nemesfémek bányászatára. A cél az, hogy az 50−70 milliárd dollárra becsült lakossági megtakarításokból töltsék fel a bank olvadó tartalékait. A JP Morgan ebben a helyzetben arra számít, hogy 2012 első felében legalább 15 százalékkal kénytelenek lesznek leértékelni a hrivnyát, a nemzeti valutát.
A Moody\'s nemzetközi hitelminősítő már stabilról negatívra rontotta az ukrán adósságok kilátásait, egyelőre megtartva azok B2-es besorolását. A döntést azzal indokolta, hogy nőtt a költségvetési és a külső likviditási kockázat, a gazdasági növekedés és a politikai stabilitás rizikója. A jegybank csökkentette a likviditást, ami hiányhoz vezetett a bankközi piacon, nőtt a rossz hitelek aránya és kevés az esély arra, hogy az anyabankok a 2008−2009-es válsághoz hasonlóan az ukrajnai leányaik segítségére siessenek.
Emellett jövőre jelentősen megnő a visszafizetendő adósságok összege, amit külső piacokról nem tudnak finanszírozni, s a hazai források mozgósítását megnehezíti az ukrán jegybank árfolyam-politikája, miközben csökkent az ország valutatartaléka.
