Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elégedettek az uniós országok azzal a teljesítménnyel, amelyet Lengyelország nyújtott az Európai Unió soros elnökeként az elmúlt viharos fél évben. Varsó nem követte a magyar és a cseh elnökség példáját − emelte ki a Gazeta Wyborcza −, amelyek belpolitikai problémáik miatt komoly tekintélyvesztést szenvedtek el a közösségben. A lengyelek nem süllyedtek el az elnökség kellős közepén tartott parlamenti választások mocsarában sem, ez sem korlátozta a brüsszeli aktivitás intenzitását. A lap szerint Varsó nem elégedett meg azzal, hogy precízen végrehajtsa az uniós menetrendet, hanem megpróbálta formálni is az elnöki funkció modelljét, amelyet − ha beválik − átvehetnek a soron következők. Bár nem tagja az eurózónának, Lengyelország minden tőle telhetőt megtett, hogy segítsen megoldani a térség válságproblémáit. A lengyel elnökségi félév legnagyobb sikerének a válság elleni direktívacsomag tető alá hozását tartják, bár nem sokkal marad el emögött az sem, hogy harmincéves tárgyalássorozat után sikerült előbbre jutni a közös európai szabadalmak ügyében. Ennek alapján egyszerűbb és olcsóbb lesz valamennyi uniós országban a szabadalmak bejegyzése. Fontos része volt a munkának a 2014−2020-as költségvetés előkészítése is, a tagországok és a szakminiszterek, szakértők véleményének megismerése és megismertetése az érdekeltekkel.
A lengyel elnökség prioritásai között szerepelt a keleti partnerség továbbfejlesztése, ez azonban a Gazeta Wyborcza szerint nem minősíthető sikertörténetnek. Az utóbbi időben ugyanis a partnerségben részt vevő hat volt szovjet köztársaságban nem fejlődött, hanem inkább visszafejlődött a demokrácia és az emberi jogok helyzete − márpedig az EU országai addig nem hajlandók szorosabbra fűzni velük kapcsolataikat, amíg nem teszik magukévá ezek uniós alapelveit. Ugyanakkor a partnerek − különösen a legnagyobb, Ukrajna − felpanaszolják, hogy a program nem garantálja nekik a tagság elnyerését. Ilyen körülmények között a partnerségi csúcstalálkozón − amit végül Lengyelország rendezett meg az előző elnök, Magyarország helyett − nem lehetett áttörést elérni. Csupán annyit tudtak tisztázni, hogy a \"többért többet\" elvét alkalmazzák − amelyik ország többet tesz a reformokért és a demokráciáért, az több támogatásra számíthat. Nem sikerült a közös biztonság- és védelmi politika megerősítése, illetve Bulgária és Románia schengeni felvételének lezárása sem − viszont az elnökség utolsó hónapjában tartott csúcstalálkozón hivatalossá vált, hogy Horvátország bebocsátást nyer az unióba.
