Az Európai Unió kohéziós alapjának további sorsáról és szabályozásáról tárgyal ma az Általános Ügyek Tanácsa − ennek apropóján tanácskozott múlt csütörtökön Budapesten a \"Kohézió Barátai\" elnevezésű, 14 uniós országot felölelő informális szerveződés. A csoportba azok az uniós tagállamok tartoznak, amelyek kiemelt fontosságot tulajdonítanak az Európai Unió kohéziós politikájának; első találkozójukat a magyar EU-elnökség idején tartották − Lengyelország kezdeményezésére − és azóta is rendszeres az információcsere. A kohéziós alapban érintett államok kiállnak e politika mellett, mivel az megfelel a XXI. századi Európa szükségleteinek − mondta a találkozó után Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára. A környezetvédelmi beruházásokra, illetve a transzeurópai közlekedési hálózattal kapcsolatos fejlesztésekre igénybe vehető alap működése a nettó befizető EU-országoknak is előnyös, hiszen a kohézió erősödésével az egész unió versenyképessége nő, amiből mindenki csak profitálhat.
A budapesti egyeztetés során a résztvevők több általános kérdésben is megállapodásra jutottak. Egyhangúan állást foglalnak egyrészt az ellen, hogy a kohéziós politika a válság miatti megszorítások áldozata legyen, mivel így az európai növekedés egyik fontos motorja állna le, másrészt a kohézió barátai szerint az európai uniós kiadások elosztása során kiemelt hangsúlyt kell hogy kapjon a munkahelyteremtés és a gazdasági bővülés. A kohéziós alapból származó kifizetésekkel kapcsolatos elszigetelt visszaélések miatt nem lenne szabad az egész rendszert büntetni − hangsúlyozta Győri Enikő −, hiba lenne a nettó befizetők részéről, ha a negatív példákból általánosítanának. Az Általános Ügyek Tanácsának mai ülésén az adminisztratív terhek növelése várható, ami ellen szeretne szót emelni a csoportot alkotó 14 ország. Ehhez kapcsolódóan nagyobb nemzeti autonómiát szeretnének látni a források elköltése terén, arra hivatkozva, hogy a helyi döntéshozók hatékonyabbak, mint a brüsszeli hivatalnokok. Sokkal egyszerűbb és átláthatóbb szabályozásra lenne szükség − hangsúlyozta az államtitkár.
