Optimistán ítélte meg Bulgária növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idei rendes évi felülvizsgálatot követően, kiemelve, hogy a válsághoz gyorsan tudott alkalmazkodni a gazdaság, a bankrendszer stabilitása nem forog veszélyben. A bolgár export újra elérte a válság előtti szintet, a belföldi keresletet viszont visszafogja az infláció, illetve a megtakarítások erősödése. Az üzemanyag- és az élelmiszerárak emelkedése 4,25 százalékon tarthatja idén az inflációt és csak 2012-ben közelítheti meg a 3 százalékos szintet. A GDP középtávon átlagosan 4 százalékkal nőhet az IMF szerint, hosszú távon viszont veszélyt jelenthet a strukturális reformok hiánya és az elöregedő népesség.
Szlovákia gyorsan kilábalt a 2009-es recesszióból − állapította meg az IMF-misszió −, és tavaly már 4 százalékos GDP-bővülést ért el. Idén is csak várhatóan 3,75 százalékra lassul a tempó, a 2012−2015 közti időszakra pedig 4,25 százalékos növekedést prognosztizál az IMF. Az infláció idén átmenetileg megugorhat az áfaemelés miatt, de 2012-ben 3 százalék alá várják. Az országra a bizonytalan nemzetközi gazdasági helyzet és a kelet-közép-európai politikai ellentétek jelentenek leginkább veszélyt. A külső hatások mellett az ingatlanárak csökkenése és a fiskális politika hitelvesztése lehet a kritikus pont Szlovákiában az IMF áprilisi jelentése szerint.
A régió legstabilabb gazdaságának a lengyel számít az idei 4 százalékos és a 2012-re várt 3,8 százalékos GDP-növekedéssel. A munkanélküliség jövőre csökken − jelzi az IMF −, az emelkedő belső kereslet és az uniós forrásokból finanszírozott beruházások biztosítják a gazdaság jövőbeni jó teljesítményét. A lengyel bankrendszer szoros európai integrációja viszont jelentős kockázatokat hordoz magában − figyelmeztettek a Valutaalap szakértői.
Sokkal borúlátóbb az IMF Horvátország esetében: jelentése szerint a horvát gazdaság képtelen kilábalni a válságból a tartósan alacsony belső kereslet, a munkaerő-piaci pangás, a szűk exportbázis, illetve a versenyképtelenség miatt − nem tudták kihasználni az exportpartnerek növekvő keresletét sem. A mélyen gyökerező strukturális rugalmatlanságok és a költségvetési deficit növekedése jelentősen bizonytalanná teszi a középtávú kilátásokat.
