A kínai kormány bejelentette, hogy nagyobb részesedést kíván szerezni a legnagyobb kínai bankokban, ezzel is erősítve a piaci bizalmat és elejét venni a további tőzsdei mélyrepülésnek; a részvényvásárlásokat a Central Huijin és a China Investment Corp. szuverén alapokon keresztül tervezik. A Huijin 14,58 millió jüanban denominált A részvényt vett a sanghaji tőzsdén − jelentette a Industrial & Commercial Bank of China Ltd. Szintén állami vásárlásokról számolt be egy másik nagy állami bank, az Agricultural Bank of China Ltd. Az ő esetükben 39,1 milliónyi részvényt vásárolt a szuverén alap, ezzel 40 százalékos részesedést szerezve a pénzintézetben.
A lépés nem érkezett váratlanul, hiszen a kínai bankrendszer hónapokkal ezelőtt inogni kezdett a bedőlni látszó rossz hitelek miatt. Az önkormányzatok a 2008-as válság idején hitelek tömegeit vették fel, gyakran nem túl jól végiggondolt projektekre. Mivel az adóbevételekkel a központi kormányzat rendelkezik és osztja el újra, ezért más bevételi forrásokhoz nyúlnak az önkormányzatok. Ilyen az ingatlanértékesítés és -bérlet is, amelyekhez tartósan magasan kell tartani az ingatlanárakat, a túlméretezett infrastrukturális beruházások finanszírozásához pedig hitelfelvételre volt szükség − írja elemzésében a Reuters. Másrészt a kommunista pártban jövőre tisztújítás lesz, és a tartományi vezetők elbírálása az általuk igazgatott provinciák vagy városok teljesítményéhez kötött. A tavalyi év végére 10,7 ezer milliárd jüan adósságot halmoztak fel az önkormányzatok, amiből a kormány várakozásai szerint körülbelül 2,5-3 ezer milliárdot nem tudnak majd visszafizetni a bankoknak, ám a Standard Chartered bank elemzői szerint ennél is nagyobb, 7-8 ezer milliárd jüanos (1,2-1,4 ezer milliárd dollár) lehet a kár.
A kormányzat próbálja visszaszorítani a bankok hitelkihelyezéseit, ám a siker kétséges, ugyanis az önkormányzati cégek így a másodlagos hitelezőkhöz fordulnak, akik akár 70 százalékos kamatot is kérhetnek. A Credit Suisse számításai szerint az árnyékbankrendszer által az idén kihelyezett 208 milliárd jüan alig marad el a formális bankok 211 milliárdos hitelkihelyezésétől. Ez még a növekvő tartományi hitelállománynál is veszélyesebb időzített bomba, hiszen a hitelezés nem csökken olyan mértékben, mint amit a hivatalos adatok sugallnak. A hivatalnokok azonban bizakodóak, a központi mentőakcióba vetett bizalom felülírja a félelmeket. Az eladósodott önkormányzatok Pekingre mutogatnak, mondván, hogy ők csak a növekedés serkentését valósítják meg, tehát a megoldásnak is felülről kell érkeznie.
