Ma érkezik Georgiosz Papandreu görög miniszterelnök Németországba, hogy Angela Merkel kancellárral tárgyaljon, majd Párizsba megy Nicolas Sarkozy elnökhöz, a jövő héten pedig Washingtonba utazik, mintegy megmutatva az Európai Uniónak, hogy ha az EU nem segít, van még kire számítson. Mint Athénban közölték, szükség esetén a kormány kész a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulni, ám mivel ez súlyos presztízsveszteséget jelentene az EU-nak és jelentősen meggyengíthetné az euró iránti bizalmat, Brüsszel hevesen ellenzi az ötletet. Ugyanakkor kérdéses, honnan teremti elő Athén azt a 22 milliárd eurót, amire április-májusban szüksége lesz, hogy törleszteni tudja akkor lejáró adósságait - tegnap a kormány a benchmarknál 38 bázisponttal drágábban, 6,39 százalékos hozammal jutott forráshoz a kötvény-kibocsátáson.
Bár rebesgetik, hogy az unió 25 milliárd eurós mentő csomag előkészítésén dolgozik arra az esetre, ha a nemzetközi pénzpiacon nem sikerülne összeszedni a pénzt, ennek egyelőre nem sok nyoma van. Angela Merkel Papandreu érkezése előtt közölte, hogy pénzügyi segítségnyújtásról szó sem lehet, és nem valószínű, hogy a franciák segítőkészebbek lesznek. Christine Lagarde pénzügyminiszter finomabban úgy fogalmazott a görög miniszterelnök érkezése előtt adott interjújában, hogy szerinte Athénnak egyelőre nincs szüksége külső segítségre. Nehéz ugyanis megmagyarázni a választóiknak, miért kötelességük saját pénzükből finanszírozni Európa egyik legnagyvonalúbb nyugdíjrendszerét és a görög köztisztviselők kiváltságait.
A tegnapelőtt bejelentett újabb 4,8 milliárd eurós kiadáscsökkentés az előző hasonló intézkedésekhez hasonlóan sztrájkokhoz, tüntetésekhez vezetett, a közalkalmazottak tegnap megszállták a pénzügyminisztérium épületét és elzárták Athén főutcáját. Görögországban hihetetlen szintre hágott az unióellenesség, mivel az utca embere az egész pénzügyi válságból csak azt érzékeli, hogy az EU az életszínvonalat drasztikusan sújtó kiadáscsökkentést követel. Azzal valószínűleg nincsenek tisztában, hogy az IMF általában az uniónál sokkal keményebb feltételeket szab és azok végrehajtását is sokkal szigorúbban ellenőrzi, vagyis a Valutaalap segítségével cseberből vederbe kerülnének.
