Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Nemzetközi Valutaalap felszabadította a Lettországnak szánt hitelkeret harmadik, 200,3 millió eurós részletét, amit tegnap át is utaltak. A mostani átutalás legfontosabb feltétele volt, hogy az idei költségvetés egyenlegét 700 millió euróval javítsák a kiadások csökkentésével és a bevételek növelésével. Ennek drasztikus megszorításokkal és adóemelésekkel volt kénytelen eleget tenni a kormány. Egyebek mellett a tanári fizetéseket a felére, a kórházak költségvetését 40 százalékkal csökkentették. Az IMF és az Európai Bizottság által vezetett csoport 2008-ban egy 7,5 milliárd eurós stabilizációs hitelkeretet ajánlott fel az országnak, amely a korábbi évek villámgyors gazdasági növekedése után ugyanolyan sebességű mélyrepülésbe kezdett.
A tavalyi negyedik negyedévben az előzetes becslések szerint 17,7 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék - a legtöbbel az Európai Unióban -, a munkanélküliség szintje decemberben 22,8 százalékot ért el, ami a legmagasabb az EU-ban. Közel 30 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi forgalom, ami szintén Európa-csúcs.
Miután az előzetes adatok szerint a folyó fizetési mérleg 2009 negyedik negyedében pozitívra váltott, a szufficit a GDP 9,7 százalékát érte el, a Standard & Poor's az ország hitelképessége BB besorolásának kilátásait negatívról stabilra változtatta, értékelve a kormány kemény takarékossági programját is. Javult a pénzpiaci helyzet és növekedésnek indult az export, miután a fizetések csökkenése javította a lett áruk versenyképességét.
Az IMF helyi képviseletének vezetője, Mark Griffiths szerint az ország talpra állása szempontjából kulcsfontosságú lesz az euró bevezetése, bár ez még odébb van, tekintettel arra, hogy ehhez először is a GDP 3 százaléka alá kell szorítani a jelenleg 8 százalékos költségvetési hiányt. A rigai kormány 2012-re szeretné teljesíteni a feltételeket, hogy az ország 2014-ben beléphessen az euróövezetbe.
Ami a térség kilátásait illeti, ebben megoszlanak a vélemények. A Danske Bank elemzői szerint idén még recesszióban maradnak a Baltikum országai: a lett GDP szerintük 4, a litván 3 és az észt 1,8 százalékkal fog csökkenni. A Swedbank valamivel kedvezőbben látja a helyzetet: 3 százalékos lett és 2 százalékos litván zsugorodás mellett 1,5 százalékos észt gazdasági növekedésre számít. A térség jegybankjai ennél is optimistábbak. A lett központi bank úgy véli, hogy már az idei év közepén növekedési pályára állhat a gazdaság. A rigai pénzügyminisztérium pedig, amely korábban 2010-re a GDP 1,5 százalékos csökkenését prognosztizálta, ezt a héten 1,6 százalékos növekedésre módosította.
