Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Portugália Görögországhoz, Írországhoz és Spanyolországhoz hasonlóan nehéz helyzetben van, de mérsékelt fejlődési tempójának köszönhetően eddig elkerülte a gazdasági válság legkeményebb csapásait. Nagy bajba kerülhet azonban, ha továbbra is olyan döntéseket hoz, amelyek kedvezőtlenek a nemzetközi befektetőknek. Míg az egyik oldalon Jose Socrates miniszterelnök a múlt héten igyekezett meggyőzni a piacokat, hogy a költségvetési kiadások visszafogásával négy éven belül a háromszázalékos maastrichti határ alá szorítják az elszabadult költségvetési deficitet, a portugál parlament megkétszerezte autonóm területei - Madeira és az Azori-szigetek - állami támogatását. Az összeg tulajdonképpen jelentéktelen, mindössze 50 millió euróról van szó, de odaítélése rossz jelzés, mivel azt mutatja, hogy az abszolút többségét a tavaly szeptemberi választáson elvesztő szocialista kormányra erős nyomást gyakorol a jobbközép és szélsőbalos ellenzék. A két legnagyobb ellenzéki pártot egyaránt jellemzi, hogy saját és választóik érdekeit készek a nemzet érdekei elé helyezni - írta a Presseurop elemzése. Egy friss OECD-felmérés szerint Európában a portugálok a legbizalmatlanabbak parlamentjük iránt - csak 19 százalékuk bízik ebben az alapvető intézményben, míg például Dániában 64 százalék ez az arány.
Ráadásul az ország az unió "rossz végén", a nyugati szélén van, hiszen az EU logisztikailag Kelet- és Délkelet-Európa felé fordul, ahol vállalatai növekvő piacokat, olcsó munkaerőt és kihagyhatatlan adókedvezményeket találhatnak. Spanyolországhoz hasonlóan a portugálok is kettős identitás kialakításával védekeznek e helyzettel szemben: átnyúlnak az Atlanti-óceánon volt gyarmataik, Brazília, Angola és Mozambik felé. A hatás meglehetősen ellentmondásos. Az európai piac a portugál ipart a technológiai szakosodás, különösen az alternatív energiák felé hajtja, amelyek terén az ország már elért bizonyos rangot, a volt gyarmatok, elsősorban Angola és Mozambik, amelyek ideális piacai a gyenge minőségű, olcsó áruknak, ugyanakkor visszahúzzák erről az útról az országot, lelassítva a gazdaság fejlődését.
Persze ennek is van haszna - a válságban a leggyorsabban előrehaladók buktak a legnagyobbat. Az elmúlt évtizedben a portugál GDP évente 1,5 százalékot nőtt, elmaradva az uniós átlagtól, de most a visszaesés is kisebb: az EU mínusz 4 százaléka helyett csak mínusz 2,6 százalék.
