Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Haitin, ahol már 110 ezer fölé emelkedett a földrengés halálos áldozatainak száma, a kormány szerint a katasztrófa következtében 25 százalékkal zuhan idén a gazdaság teljesítménye, és a nyugati félteke legszegényebb országának legalább 25 évre lesz szüksége a talpra álláshoz. A 2008-ban egymás után lecsapó négy hurrikán is "csak" 15 százalékkal csökkentette a GDP-t. A mentési munkálatokat az is nehezíti, hogy az amúgy is gyenge kormányzati struktúra a szó szoros értelmében összeomlott - a minisztériumok többsége romokban hever. A káosz enyhítése érdekében a kormány azt tervezi, hogy Port-au-Prince-ből, a fővárosból 400 ezer embert sátorvárosokba telepítenek ki vidékre. A bankrendszer összeomlott, most próbálják újraindítani, de a rablásveszély miatt még a viszonylag épen maradtak is általában zárva tartanak.
Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára közölte, hogy a világszervezet, a Világbank, az Amerikaközi Fejlesztési Bank és az Európai Bizottság 220 ezer fiatalnak tervez munkát adni Haitin a romok eltakarításában és az újjáépítésben. A legújabb beszámolók szerint lassan javul a helyzet, egyre több helyre jutnak el a segélyszállítmányok. A neves brit orvosi szaklap, a Lancet ugyanakkor élesen kritikus cikket közölt, bírálva, hogy a segélyszervezetek egymással versengenek.
Az Egyesült Államok már 12 ezer főre növelte a szigeten és környező tengereken állomásozó katonái létszámát, akiknek sikerült részben hajózhatóvá tenni a főváros kikötőjét, és a héten megnyitnak két repülőteret, lehetővé téve a segélyszállítmányok gyorsabb és szervezettebb bejutását. Az AP becslései szerint eddig közel egymilliárd dollár segélyt ajánlottak fel a világ kormányai, ebből 575 milliót az Európai Unió 27 országa. A Világbank bejelentette, hogy öt évig nem tart igényt Haiti 38 millió dolláros hitelének törlesztőrészleteire, és várhatóan napokon belül teljesen elengedi a törlesztést, ami szintén segít - bár ez az összeg az ország küladósságának csak 4 százalékát jelenti. A világhírű popsztárok hét végi jótékonysági koncertjén 57 millió dollár jött össze.
Az ország gazdasága a földrengés előtt is katasztrofális állapotban volt - a lakosság 78 százaléka volt kénytelen napi 2 dollárból vagy annál is kevesebből megélni. Volt azonban remény a helyzet javulására, miután 2009-ben már 2,9 százalékkal nőtt a GDP, elsősorban a textilipar fejlődésének köszönhetően, amely az ország exportjának több mint 90 százalékát adta. Ezt a kibontakozást azonban derékba törte a földrengés.
A Times Online cikke szerint az ország nyomoráért alapvetően nem az egymást követő diktátorok és az azokat követő korrupt kormányok, hanem a francia gyarmatosítók felelősek. A 18. században Haiti volt a világ legnagyobb cukortermelője, ültetvényein évente 50 ezer rabszolga pusztult bele a munkába, amíg fel nem lázadtak és meg nem teremtették a nyugati félteke első fekete köztársaságát. Azonban drágán megfizettek szabadságukért. Franciaország függetlenségük elismeréséért cserébe 150 millió aranyfrankos kárpótlást követelt, és bár ezt később 90 millióra csökkentették, ez az adósság, amit természetesen csak hitelből tudtak fedezni, tönkretette Haitit. Még 1900-ban is a költségvetés 80 százalékát vitte el az adósságtörlesztés, ami 1947-ben ért véget. A haiti kormány kárpótlásként hét évvel ezelőtt közel 22 milliárd dollárt követelt Párizstól, de halvány esély sincs arra, hogy a franciák fizessenek.
