Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A múlt év utolsó negyedében ismét két számjegyűre gyorsult a kínai gazdaság növekedése, két év óta először. A harmadik negyedévi 9,1 százalék után 10,7 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Ezzel a 2009-es GDP-bővülés a hivatalos célszámot meghaladva, 8 helyett 8,7 százalékot ért el, ami megfelelő alapnak látszik ahhoz, hogy Kína - maga mögé utasítva Japánt - idén a világ második legnagyobb gazdaságává váljon. Az új adatok alapján a JP Morgan és az RBS 9,7, illetve 9,5 százalékról 10 százalékra emelte idei kínai GDP-növekedési prognózisát. Ugyanakkor emelkedik az infláció is, ami a következő hónapokban 3-4 százalékot is elérhet. A bankok kötelező tartalékát már felemelték, és az elemzők hamarosan kamatemelést várnak. Az inflációt azonban 92 százalékban az élelmiszerárak növekedése okozta, ezen belül is a szezonális zöldségeké, ami főleg a kedvezőtlen időjárás következménye, így az ország vezetői nem számítanak hosszú távú inflációs nyomásra.
Ami igazi kihívást jelent a kormánynak, az az, hogy hogyan tudja fokozatosan visszavonni a válság idején a gazdaság élénkítése céljából hozott intézkedéseket anélkül, hogy megrémítené a piacokat és lerombolná a növekedés alapjait. Az ugyanis kétségtelen, hogy a kínai gazdaság azért őrizhette meg gyors növekedési tempóját, mert a kormány sok milliárd dolláros ösztönző csomagokkal élénkítette a keresletet, illetve emellett annak, hogy a bankok hitelkihelyezése 30 százalékkal meghaladta az előző évit. Ez viszont felidézi a buborékok képződésének veszélyét, igaz, Kína megingathatatlannak látszik. Az államadósság ugyanis kevesebb a GDP 20 százalékánál és a bankok rosszhitel-állománya 2 százalék alatt van. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az államadósságba nem számítják bele a tartományi kormányok tartozásait, és megfigyelők szerint azokkal együtt akár a GDP 40 százalékára is felmehet a tényleges adósságállomány.
