A német vállalatok 37 százaléka vált az elmúlt három évben gazdasági bűncselekmény áldozatává - állapította meg a KPMG megbízására készített legújabb felmérés. A leggyakoribb a csalás, sikkasztás, lopás, de a pénzmosások, a könyvek és a pénzügyi információk meghamisítása dinamikusan szaporodott a 2006-ban végzett legutóbbi vizsgálat óta, és a megkérdezett vállalatok kétharmada a bűncselekmények számának növekedésére számít. Különösen súlyos problémává vált az internetes csalás és az üzleti titkok ellopása.
A cégeknek jobban tisztában kellene lenniük a veszélyekkel - véli Frank M. Hülsberg, a KPMG szóvivője, aki szerint különösen a kis- és középvállalatok (kkv-k) hajlamosak alábecsülni a gazdasági bűnözők jelentette fenyegetést. A magán- vagy családi tulajdonban levő cégek általában bíznak az alkalmazottaikban, ami különösen sebezhetővé teszi őket. A tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen vállalatok gyakran még a legelemibb biztonsági intézkedéseket is elmulasztják megtenni. A kkv-k ellen elkövetett gazdasági bűncselekmények 62 százalékában részt vett cégalkalmazott, míg a nagyvállalatok esetében ez az arány csak 40 százalék. Ennek ellenére a kisvállalati dolgozók 56 százaléka vélte úgy, hogy kisebb az esélye annak, hogy cége ellen bűncselekményt követnek el, mint egy nagyvállalat ellen, és 76 százalékuk azt hitte, hogy vállalatánál megfelelőek a biztonsági intézkedések. Ráadásul a bűnözés is korszerűsödik: a gazdasági bűncselekmények 53 százalékához használják fel az internetet, szemben a 2006-os 23 százalékkal. A német rendőrség szerint a gazdasági bűncselekmények évi 3,43 milliárd euró kárt okoznak az országban, de ez csak a jéghegy csúcsa - becslésük szerint az ilyen cselekmények 80 százalékát nem veszik észre vagy nem jelentik.
