Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Román Nemzeti Bank (BNR) a hazautalt pénzek összegének alapján úgy becsülte, hogy 2008 végén 2,8 millió román dolgozott külföldön, ez ugyan a válság miatt mérséklődött valamelyest, ám nem csökkent 2,5 millió alá - mondta el Dumitru Sandu, a Bukaresti Egyetem professzora az Evenimentul Zileinek adott interjúban. Ez azt jelenti, hogy a romániai családok több mint egyharmadát érinti a kivándorlás, a kormánynak ennek ellenére semmilyen elképzelése sincs arról, hogyan kezelje ezt a jelenséget.
Az elvándorlást jelentősen ösztönzik a külföldi állásajánlatok: idén a hivatalosan bejegyzett ügynökségek mintegy kétszázhetvenezer határon túli állást kínáltak, ez a szám félmillióra emelkedik 2010-ben - közölte az év végén a Tjobs.ro. Ez azzal is összefügg, hogy januártól megszűnnek a munkaerő-piaci korlátozások az Európai Unió államai közül néhányban, amelyek eddig zárva voltak a román munkavállalók előtt: így csak Belgium, Hollandia, Írország, Dánia ajánlataival gyarapodik a célországok palettája.
A felmérések szerint a külföldön való elhelyezkedésben Németország bizonyult a legvonzóbbnak, amelyet Olaszország és Nagy-Britannia követ a rangsorban. Mindhárom országban a legnagyobb számban a szolgáltató- és szórakoztatóipar alkalmazott bevándorlókat, emellett időszakos szerződésekkel az agrárszektor is kínált munkát. A számítógépes szakemberekre annyira szükség van, hogy gyakran akár tapasztalat nélkül is szerződéshez juthatnak, orvosok iránt pedig akkorát nőtt a kereslet, hogy az idén az egészségügyiek tömeges kivándorlásával számolnak a szakértők.
Hivatalos adatok szerint több mint százezer román állampolgár vállalt munkát Németországban 2009 első kilenc hónapjában - a számok azonban nem reálisak, mivel sok a szürkegazdaságban "saját zsebre dolgozó" vendégmunkát, akik nem fizetnek jövedelemadót, illetve biztosításokat egyik országban sem.
Ha az aktív lakosság más országban keresi meg jövedelmét, rövid távon tehermentesítheti a munkanélküliséggel küszködő hazai munkapiacot, a gazdaság azonban hosszú távon jelentős összegektől esik el, nem beszélve a demográfiai károkról.
A külföldről Romániába utalt pénzmennyiség (aminek oroszlánrészét a családjukról gondoskodó román vendégmunkások csekkjei teszik ki) 2008 hasonló időszakához viszonyítva csaknem 25 százalékkal csökkent 2009 első kilenc hónapjában - derült ki a BNR legfrissebb adataiból, melyet a realitatea.net idézett. A 2008 harmadik negyedévében mért 6,7 milliárd eurós összeg "olvadása" ellenére 2009-ben így is több mint ötmilliárd euró érkezett az országba ebből a forrásból. (Korábbi sajtóinformációk arról számoltak be, hogy az összegek jelentős része a pénzintézetek megkerülésével érkezik Romániába.) Ez a valuta nemcsak a fogyasztási kedvet növelte, hanem hosszú távú befektetéseket is elindított.
