Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Újabb, ezúttal Németország és Lengyelország ellátását veszélyeztető válság veszélye szűnt meg, miután Oroszország néhány napos szünet után újrakezdte olajszállításait Belarusznak. A két ország nem tudott december 31-éig megállapodni az Oroszországból érkező, Fehéroroszországban finomított, majd továbbexportált olaj után fizetendő vámban. A vámunió értelmében a Minszknek szánt olajat nem terheli ilyen tarifa, de az oroszok szerint a továbbszállított olajat igen. Ezért az oroszok teljesítették európai exportkötelezettségüket, de a szomszédos országnak nem szállítottak. Így elméletben nem került ugyan veszélybe a napi 800 ezer hordónyi, Németországba és Lengyelországba irányuló szállítás, de félő volt, hogy ha a belaruszok megszorulnak, az előző évek ukrán példáját követve a tranzitszállítmányokat fogják megdézsmálni. A tárgyalások egy pontján a belarusz vezetés azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a Lengyelországgal határos kalinyingrádi orosz enklávé áramellátását. Az Európai Unió az ukránokkal folytatott árvitával ellentétben ezúttal nem kapott figyelmeztetést Moszkvától a szállítások esetleges veszélybe kerüléséről - mivel formálisan erről nem volt szó, hiszen az oroszok a leszerződött mennyiséget belepumpálták a vezetékbe, és ahhoz semmi közük, ha a cső végén a vártnál kevesebb folyik ki. Nyugati megfigyelők szerint az ügy elsősorban Moszkva politikai nyomásgyakorlásának példája. Az Európa utolsó diktátorának tartott belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko ugyanis több gesztust tett az utóbbi három évben a Nyugatnak, aminek hatására - a fehérorosz ellenzék tiltakozása dacára - az EU jelentősen enyhített Minszkkel kapcsolatos politikáján, a Nemzetközi Valutaalap pedig december közepén átutalta a 3,63 milliárd dolláros stabilizációs hitel negyedik részletét, bár sürgette a szerkezeti reformok folytatását és óvatos költségvetési politikát követelt.
