Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Teljesíthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják a lengyelek az uniós klímavédelmi terveket, ezzel meghiúsítva az Európai Unió egységes fellépésre való törekvését. A lázadást ugyan a lengyelek robbantották ki, de csendestársakra leltek az unió új tagjainak többségében - állítólag kilenc ország tartozik a leggazdagabbak terveit ellenző csoporthoz. Varsó mintegy a szóvivőjük lett. Mikolaj Dowgielewicz, az uniós ügyek lengyel minisztere a klímakonferencia megnyitásával egyidejűleg úgy nyilatkozott: elfogadhatatlan, hogy a koppenhágai csúcson meghirdessék a szén-dioxid-kibocsátás 30 százalékos csökkentését - amit az Európa Tanács már egy éve meghirdetett -, ehhez előbb el kell végezni a szükséges hatástanulmányokat. Szerinte már csak ezért is nem most, Dániában kellene meghozni a végleges döntést, hanem a jövő decemberi mexikói utóértekezleten.
Néhány órával nyilatkozata után az EU hét leggazdagabb országa, élükön Nagy-Britanniával és Dániával már el is vetette a lengyel ötletet, kijelentve: betartják ígéretüket az üvegházhatású gázok mennyiségének 30 százalékos csökkentésére. Ugyanakkor Per Stig Moeller dán külügyminiszter a hetek képviseletében megjegyezte: elkötelezettségük nem jelenti azt, hogy egyoldalúan fognak cselekedni. Tervük megvalósítása fejében hasonlóan ambiciózus kötelezettségvállalást várnak a többi országcsoporttól is.
A Rzeczpospolita című lengyel lap szerint legalább ennyire megosztja az uniót a szegény fejlődő országok emissziócsökkentésének elősegítésére szánt uniós alap létrehozásának ötlete. Ennek terhét Varsó szerint a tagországok gazdagságának arányában kellene megosztani, figyelembe véve azt is, hogy az uniós környezetvédelmi szabályok az új tagoktól sokkal nagyobb anyagi áldozatot követelnek. A klímakonferencia lengyel résztvevői szerint Lengyelország is átalakulóban van, nem kész és nem is kötelezhető a fejlődő országok olyan támogatására, mint a gazdag államok.
További ütközőpont a szén-dioxid-kvóták ügye, amelyek csökkentését bíróságon támadta meg Varsó, és meg is nyerte a pert, de a döntést a brüsszeli bizottság megfellebbezte. A jelenlegi kvóta, amit az Európai Bizottság le akar építeni, ugyanis legalább kétmilliárd eurót ér Lengyelországnak, aminek akár a felét is értékesítheti. Ezért is szeretnék nemcsak a kvóta szinten tartását, de azt is, hogy a rendszert tartsák fenn a kiotói szerződés 2012-es lejárta után is.
