Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A lengyel kormány - amely minden lehetőséget megragad a jövőre hét százalék fölé ugró költségvetési hiány kordában tartására - a nagyszabású privatizációs program és az állami tulajdonú nagyvállalatok osztalékának az államkincstárba való befizetése mellett úgy döntött, hogy megnyirbálja a reprivatizációs alapot is. Ebből az alapból fizetik ki a háború után államosított vagyonok egykori tulajdonosainak, illetve jogutódjainak elkobzott tulajdonuk értékének egy részét jóvátételként. A több mint 3,9 milliárd zlotyt (950 millió euró) tartalmazó alapba folyik be a privatizált állami vagyonból származó bevétel öt százaléka, ám egy új törvényjavaslat ezt a következő két évre 1,5 százalékra szállítaná le, a különbözet pedig az államkincstárba kerülne.
Lengyelországban a háború után elkobozták az 50 hektárnál nagyobb birtokokat, a gyárak, üzletek, ingatlanok, sőt a műkincsek túlnyomó többségét. A rendszer bukása után szinte megoldhatatlan problémát jelentett a jóvátétel, aminek az országban nem volt politikai támogatása, részben a zsidók, de főleg az elűzött németek miatt, akiknek nem szívesen adnák vissza egykori javaikat. A baloldalisággal nem vádolható Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök és a Jog és Igazságosság, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője úgy nyilatkozott: "Ez olyan lenne, mintha a szegény lengyelek, pontosabban azok leszármazottai fizetnének a gazdag lengyelek leszármazottainak." Ezért azt a megoldást választották, hogy csak azt a vagyont kapták és kapják vissza egykori tulajdonosaik, amelyek elkobzása az akkor érvényes államosítási törvényt is megsértette.
A károsultak azonban nem nyugodnak bele a dologba: egyre nagyobb számban fordulnak a bíróságokhoz, és ha csak egy pert is sikerül megnyerniük, akkor mindenkinek fizetni kellene. Ez gyakorlatilag lehetetlen, hiszen az államosított vagyon értékét több mint 100 milliárd zlotyra (23 milliárd euró) becsülik. Ezzel szemben a mostani törvényjavaslat alapján a reprivatizációs alap 2010-2011-ben csak 600 millió zlotyval gyarapodik, 2,4 milliárd pedig az alap helyett a költségvetési bevételek közé kerül. Az augusztus közepén elfogadott privatizációs program idén 12 milliárd, jövőre 25 milliárd zlotys bevétellel számol az állami vagyonelemek értékesítéséből.
A kincstárügyi minisztérium törvényjavaslata nemcsak a reprivatizációs alapot nyi rbálja meg, hanem a vállalati szerkezetátalakítási alapot is, amelyet a válság miatt csődbe menő cégek megmentésére és struktúraváltására szántak. Ez a privatizációs bevételekből az eddigi 15 százalék helyett csak 3 százalékot kapna a kormány tervei szerint jövő év január 1-jével hatályba lépő törvénymódosítás után, ami hárommilliárd zlotyval növelné a költségvetés bevételeit.
