Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Most egy éve, hogy összeomlott Izland három legnagyobb bankja és velük az ország gazdasága. A kis szigetország a fejlett országok közül a legmélyebb recesszióba süllyedt. Az értéktőzsde elvesztette értéke 97 százalékát, és több mint 780 vállalat ment csődbe, mivel a korona értékvesztése miatt nem tudták törleszteni korábban külföldi valutában felvett hiteleiket.
Johanna Sigurdardottir, a februárban hivatalba lépett új miniszterelnök (képünkön) elsősorban a Nemzetközi Valutaalap segítségében bízott, miután a Kaupthing hf, a Landsbanki Islands hf és a Glitnir Banki hf 80 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel - a szigetország GDP-jének tizenhatszorosát. A helyzetet azonban bonyolítja az izlandi bankoknál elhelyezett külföldi betétek sorsa, ami miatt késik a beígért 5,1 milliárd dolláros nemzetközi mentő csomag. A brit és a holland betéteseknek 4,3 milliárd eurójuk feküdt a Landsbanki ottani fiókjaiban, mikor az csődbe ment, és kormányaik viszont akarják látni ezt a pénzt. Izland nem a követelés jogosságát vitatja, csak nincs miből fizessen. Ugyanakkor a gazdaság helyzete még mindig katasztrofális - írta a Bloomberg. Az IMF előrejelzése szerint az izlandi GDP idén 8,5 százalékkal csökken, miközben a fogyasztói árak 11,7 százalékkal emelkednek - mindkettő a legrosszabb adat a világ legfejlettebb 33 országának összehasonlításában. Ráadásul a lejtőn még jövőre sem lesz megállás: még akkor is 2 százalékkal szűkülni fog a gazdaság, miközben e csoportban a többiek már elkezdenek kiemelkedni a recesszióból. A munkanélküliek aránya, ami 2007 decemberében még 1 százalék alatt volt, idén 8,6 százalék lesz - bár ez még mindig jobb a 9,9 százalékos uniós átlagnál vagy a fejlett világ csúcstartói, a spanyolok 18,2 százalékánál.
A 13 százalékos banki kamatláb, a hazai valuta mélyrepülése és a fogyasztás csökkenése igen nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat a mindössze 320 ezres országban, amely szükségleteinek 70 százalékát importból fedezi - nemhogy az olajat, de még a fát is külföldről kell behozniuk.
A kormány legutolsó, október 1-jei becslése pesszimistább az IMF-énél, mert 1,5 milliárd dolláros hiánnyal számol idén, ami a GDP 14 százaléka. Márpedig a jövő biztonsága érdekében szeretnék az országot mielőbb bevinni az Európai Unióba és az eurózónába, amihez jövőre számos új adó bevezetésével le kell nyomniuk a deficitet.
