Kevés az esélye annak, hogy a következő néhány évben javuljon a kelet-európai országok hitelbesorolása - mondta Dietmar Hornung, a Moody's hitelminősítő alelnöke és vezető elemzője a Reuters közép-európai befektetési fórumán. Az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap támogatásával sikerült ugyan megállítaniuk a lecsúszást, ám gazdaságaik még törékenyek és a kormányoknak meg kell oldaniuk a költségvetési problémákat. Csak ezután lehet szó kilátásaik javításáról, amire az alelnök, aki a magyar ügyeket is felügyeli, nem lát esélyt a közeljövőben. Hasonlóan vélekedik kollégája, Kenneth Orchard, akihez Lengyelország, a Baltikum és a Balkán tartozik.
A Moody's szakértői tartanak a közelgő választások gazdasági következményeitől is. Orchard szerint a jövő évi lengyel elnökválasztás ugyan közvetlenül nem feltétlenül lesz hatással az ország hitelminősítésére, de késlekedést okozhat a költségvetési kiadások csökkentésében. Az elemző úgy látja, hogy a válság miatt nem fog leállni a konvergencia folyamata, de az új uniós tagok csak több évtizedes késéssel érhetik utol Nyugat-Európát. Míg a krízis előtt 15-20 év alatt behozhatónak vélték a különbséget, ez most Lengyelország esetében 30, Bulgária és Románia esetében 40-45 év lehet.
Erik Berglof, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza arról számolt be a fórumon, hogy a kelet-közép-európai bankok alábecsülték rossz hiteleik állományát, és ennek a hatása jövőre érezteti majd hatását. Oroszországban például a hivatalosan nyilvánosságra hozottnál sokkal rosszabb a helyzet, de más országokban is vannak problémák a statisztikai adatokkal. Helytelenítette az Európai Bizottság követelését, hogy a bankok szabaduljanak meg a nem az alaptevékenységükhöz kapcsolódó vagyonelemeiktől, mert közép- és kelet-európai leányvállalataik eladására ösztönözheti őket, amivel még jobban beszűkülnének a térségben a hitellehetőségek. A bankrendszerrel kapcsolatos bizonytalanság ingataggá teszi a gazdaság talpra állását, és még évekig visszahúzhatja a térséget. Berglof - aki a válság előttinél szerényebb gazdasági növekedést vár a régióban - elismerte, hogy ennek megalapozásához rendkívüli áldozatokat kell hozni. Van, ahol 40 százalékkal csökkentik az állami alkalmazottak fizetését, kórházakat és iskolákat zárnak be, amit nem könnyű a kormányoknak keresztülvinni.
Berglof dicsérte Magyarországot, ahol, mint mondta, már kezdhetik learatni annak a gyümölcseit, hogy egy jelentős fiskális kiigazítási programmal idejekorán nekiláttak a költségvetési problémák megoldásának, ezért elkezdhették csökkenteni a kamatokat.
