Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egyesült államokbeli Pittsburgh-ben tegnap megkezdődött a G20, a világ legfejlettebb ipari hatalmai és legnagyobb fejlődő gazdaságai vezetőinek csúcstalálkozója, amelynek célja a tavasziéhoz hasonlóan ezúttal is a válságból való kiútkeresés, de a helyzet javulásával a hangsúly a krízis megismétlődését megakadályozni hivatott, összehangolt intézkedésekre, a gazdaságpolitika alakítására helyeződött át. A ma véget is érő találkozón felmérik a válságelhárítás eredményeit, de ezek ellenére várhatóan állást foglalnak amellett, hogy további stimulálásra szorul a gazdaság - ebben egyelőre egyetért az Egyesült Államok és Európa. A legfontosabb - és a legtöbb vitát ígérő - téma a pénzügyi szektor reformja lesz, a bankmenedzseri bónuszok drasztikus csökkentésétől a szigorú ellenőrzési rendszer kiépítéséig (lásd külön cikkünket). Napirendre kerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyeibe való beleszólási jog is, miután Oroszország, Brazília, India és különösen Kína keményen követeli, hogy a világgazdaságban betöltött valós helyének megfelelő képviselethez jusson a nemzetközi szervezetekben, elsősorban az IMF-ben. Ezzel elméletileg mindenki egyetért, de a fejlett országok mégse szívesen mondanának le pozícióikról, márpedig Peking azt akarja elérni, hogy a fejlődök kapják meg a szavazati jogok legalább felét. Az Egyesült Államok hajlik ugyan a kompromisszumra, de csak ennél kisebb részesedést szán nekik.
A nézeteltérések dacára optimizmusra ad okot, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a válság kirobbanása óta tartott tanácskozások nem szorítkoztak csupán protokolláris formaságokra és jól csengő ígéretekre. Mindössze öt hónapja volt a londoni csúcs, ahol számos jelentős vállalás hangzott el, amelyek nagy része meg is valósult. Sikerült például 500 milliárd dollárral, 750 milliárdra emelni az IMF hitelnyújtási képességét, a szervezet 2000 óta első jelentős aranyeladását hajtja végre: a 403 tonna értékesítéséből 13 milliárd dollár folyik be a G20 által igényelt 6 milliárd helyett, amit a legszegényebb országok megsegítésére szánnak. A világkereskedelem támogatására szánt 250 milliárd dollárból az érdekelt felek eddig 65 milliárdot vettek igénybe.
A G20 kormányai 5 ezer milliárd dollárnyi gazdaságösztönző intézkedésre tettek ígéretet, amitől 2010 végére a világ GDP-jének 4 százalékos növekedését várták, de Gordon Brown brit miniszterelnök szerint az ígért összegnek eddig még a felét sem fektették be. Az IMF szerint az idén 2, jövőre 1,5 százalékkal bővül csak a világgazdaság.
