Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jen árfolyama ugyan emelkedett a japán választási eredmények hatására, ám a gazdaság szereplőinek komoly aggályai vannak az új kormány gazdaságpolitikáját illetően. A Japán Demokrata Párt (DPJ), amely a Liberális Demokrata Párt (LDP) több mint fél évszázados kormányzásának vetett véget vasárnapi győzelmével, gyakorlatilag ismeretlen tényező, hiszen még sosem volt kormányon. A párt választási ígéretei azonban nem sok jót ígérnek az üzleti világnak.
Bár tisztán politikai kérdésnek tűnik, hogy a DPJ az Egyesült Államoktól való távolodást jelölte meg egyik céljának, szerepe lehetett abban, hogy a Honda - amely forgalmának több mint felét Észak-Amerikával bonyolítja le - részvényárfolyama 1,8 százalékkal, az árbevételének harmadát onnan szerző Canoné 3,3 százalékkal, a Toyotáé 1,2 százalékkal süllyedt. A hazai érdekeltségű vállalatoké ugyanakkor emelkedett, mivel a leendő kormány növelni akarja a háztartások bevételeit. Bár a múlt hónapban a kiskereskedelmi forgalom zuhanása lassult, a havi bérek csökkenése 14. hónapja folytatódott. Hatojama Jukio (képünkön), a DPJ elnöke és várhatóan az új miniszterelnök tulajdonképpen ennek a folyamatnak a visszafordítását ígérte a bérminimum emelésével.
Hatojama népszerű tervei közé tartozik, hogy hadat üzent a mindenható bürokráciának és az általa feleslegesnek és pazarlónak minősített infrastrukturális fejlesztéseknek. Ez utóbbi azonban visszaüthet, hiszen ezek a közmunkában folyó építkezések emberek százezreinek adnak munkát. Az olyan ígéretek valóraváltása, mint a középfokú oktatás ingyenességének bevezetése, az általános iskolák támogatása, a szakképzésben részt vevő munkát keresők havi 100 ezer jenes juttatása, a terhesgondozás és a szülés költségeinek átvállalása, a benzint terhelő adók csökkentése csak drasztikus takarékossági intézkedésekkel valósíthatók meg, miután Hatojama közölte, hogy nem akarják kötvénykibocsátással fedezni az így megnövekvő kiadásokat. Ez érthető is, hiszen a japán államadósság már a GDP 200 százalékához közelít. Elvileg forrást teremthetne az adókedvezmények felszámolása, de ezt az elemzők nem veszik komolyan számításba, mivel az adóbevételek csökkennek, miközben a népesség öregedésével a szociális kiadások emelkednek.
A vállalatok körében komoly aggodalmat kelt az is, hogy a DPJ ígérete szerint 2020-ra az 1990-es szinthez képest 25 százalékkal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a bukott kormány tervének kétszerese, és sem az autógyártók, sem a közműcégek, sem az olajfinomítók nem tartják reálisnak, az erőltetett ütem súlyos hatással lenne a vállalatokra, a foglalkoztatásra.
Az új vezetés 10,8 milliárd dollárt szánna a hazai mezőgazdaság támogatására, hogy csökkenteni tudja a japán szükséglet 59 százalékát kitevő élelmiszerimportot. Ez elsősorban az amerikai farmereket sújtaná, akik egyebek mellett Tokió gabonaszükségletének 60, szójababigényének 74 százalékát fedezik - írta a Bloomberg. A kormány legtöbb tervéhez hasonlóan ezt is megvalósíthatatlannak minősítik a szakértők.
