Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A vártnál is jóval nagyobbat, 22,4 százalékot esett a litván GDP a második negyedévben a tavalyihoz képest, és a tempó ráadásul gyorsul - az első negyedévben még "csak" 13,3 százalékkal zsugorodott a gazdaság. Az első félév összesített eredménye mínusz 18,1 százalék. Egyes megfigyelők szerint ezzel az ország a legrosszabb helyzetben levőnek tartott lettek szintjére süllyedt.
A pénzügyminisztérium az év egészére a bruttó hazai termék 18 százalékos csökkenésére számít - a tavalyi 3 százalékos növekedés után. A válságnak és az eddigi takarékossági intézkedéseknek az együttes hatását mutatja a vásárlóerő drámai mértékű leépülése - júniusban 25 százalékkal esett a kiskereskedelmi forgalom a 2008. júniusihoz képest. Ezt nyilvánvalóan tovább fogja rontani az áfa felemelése, amiről a múlt héten döntött a parlament. A 19-ről 21 százalékra emelés célja a bevételek megcsappanásának ellensúlyozása és a költségvetési hiány növekedésének lassítása. Andrius Kubilius (képünkön) miniszterelnök szerint a deficit jövőre elérheti a GDP 13 százalékát.
A szeptember 1-jével hatályba lépő adóemeléstől idén 300 millió litas (123,5 millió dollár) többletbevételt várnak, jövőre pedig 600 milliót.
A kormányfő kijelentette, hogy 2010-ben 4-5 százalékkal tovább kell csökkenteni a büdzsé kiadásait, hogy visszanyerhessék a nemzetközi piacok és pénzügyi intézmények bizalmát, ami nélkülözhetetlen az euró néhány éven belül tervezett bevezetéséhez. Ehhez szükségesek az olyan költségcsökkentő intézkedések, mint az államapparátus dolgozóinak 20, a közalkalmazotti fizetések és a szociális juttatások, mint a nyugdíjak, családi pótlékok 10 százalékos csökkentése.
Ezzel együtt a vilniusi kormány hallani sem akar sem a litas leértékeléséről, sem arról, hogy kölcsönért forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz vagy az Európai Unióhoz. Kubilius bízik benne, hogy idén a büdzsé hiányát sikerül 5-6 százalékon tartani, és 2011-ben teljesíteni a 3 százalékos maastrichti feltételt.
Papp Zsolt, a KBC-csoport feltörekvő piaci elemzője a Bloombergnek úgy nyilatkozott, hogy a kellemetlen meglepetést okozó második negyedévi adat azt jelenti, a litván kormány előbb-utóbb kénytelen lesz külföldi segítségért folyamodni, és újra felvetődik a nemzeti valuták leértékelésének kérdése az egész régióban. Szerinte az ERM-2 kötött valutaárfolyam-rendszerében való részvételüket kénytelenek lesznek felülvizsgálni a baltikumiak, mert emiatt sokkal lassabban lesznek képesek talpra állni, mint a valutaárfolyamukat szabadon lebegtető országok.
