Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az adókulcs emelése volt az egyik feltétele annak, hogy Szerbia hitelt kapjon a Nemzetközi Valutaalaptól. Mirko Cvetkovic miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a személyi jövedelemadót 6 százalékos többletadóval megtoldják a 12 ezer dinárnál (40 ezer forint) magasabb jövedelmek esetén, beleértve a nyugdíjakat is, az IMF-fel múlt héten kötött, 3 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodás egyik feltételeként.
A Financial Times név nélkül idézett egy szerb kormánytagot, aki azt mondta, hogy a kabinet más lehetőséget ajánl az IMF-nek hasonló összeget megtakarítására. Belgrád a hitelért cserébe felajánlotta a költségvetési kiadások komoly visszafogását, benne a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak befagyasztásával, a közszférát érintő létszámstoppal.
A mostanit nem számítva, az IMF 2000 óta háromszor adott eddig támogatást Szerbiának, összesen 1,4 milliárd dollár értékben. Belgrád az első két hitelt határidőre, a harmadikat pedig az előírtnál korábban visszafizette.
Szerbia hazai összterméke (GDP) tavaly átlagosan 5,4 százalékkal nőtt. A növekedés üteme, éves összehasonlításban az utolsó negyedévre 2,8 százalékosra lassult a tavalyi első negyedévi, 8,5 százalékos ütemről, közölték a szerb statisztikai hivatalban kedden. Idén az első negyedévben már visszaesést sejtet, hogy - szintén keddi közlés szerint - az ipari termelés februárban 19,7 százalékkal - ezen belül a feldolgozóipar teljesítménye 23,7 százalékkal - maradt el az egy évvel korábbitól, miután januárban 17,1 százalékkal csökkent az ipari termelés éves egybevetésben. Tavaly februárban 12,2 százalékkal többet termelt a szerb ipar, mint egy évvel korábban.
