Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki pénzügy tanácsadóhoz fordul a mai nehéz időkben, az aligha kaphat jó ötleteket, ezért érdemes megnézni, mit csinálnak a hagyományos - a reálgazdasági befektetésekben is gondolkodó - üzletemberek. Nem haszontalan nyomon követni John Paulson lépéseit - semmi köze a volt amerikai pénzügyminiszter Henry Paulsonhoz -, aki bizony előre látta a pénzügyi válságot - írja a Reuters.
Az igencsak hétköznapi kinézetű üzletemberről senki nem gondolná, hogy pénzügyi guru, pedig 2007-ben éppen azelőtt szállt ki a befektetések történetének egyik legnagyobb bizniszéből, a másodlagos jelzálogpiaci ügyletekből, mielőtt azok összeomlottak. Paulson 4 milliárd dollár keresett a dolgon, és miközben második elvesztették a vagyonukat, ő 41 millióért vett egy 10 hektáros parkkal körülvett házat.
Az üzletember kezében lévő Paulson & Co. a múlt héten 1,3 milliárd dollárért részesedést vásárolt a dél-afrikai AngloGold Ashanti aranybányában. Az aranyat mindig olyan befektetésnek tekintették, amelynek belső értéke van. Rossz időkben menedékként szolgál a befektetők számára - nem véletlen, hogy tavaly 1000 dollárra is felment egy unciájának az ára, és könnyen lehet, hogy hamarosan ismét ebbe a magasságba szárnyal.
Két nappal azt követően, hogy Paulson alapja bevásárolt az Ashantiba, az arany ára háromhetes csúcsra ugrott. Az ok egyszerű: a Fed terve, miszerint 300 milliárd dollárért vásárol hosszú lejáratú államkötvényeket, azt az üzenetet hordozta, hogy még mindig nagy bajok vannak az amerikai gazdaságban, azaz rossz időket élünk.
Ha tehát folytatódik a válság, akkor azért jó befektetés az aranybánya, ha pedig beválnak azok a jóslatok, amelyek szerint a nagy állami költekezés hasonlóan nagy inflációhoz vezet, akkor azért.
