A JPMorgan, a Citigroup és a Bank of America azon van, hogy csökkentse 1600 milliárd dollárnyi hitelezésre fordítható keretét, mivel a finanszírozás iránti növekvő kereslet már az alaptőkét veszélyezteti - írja a Bloomberg. A bankok tárgyalásokat folytattak olyan kiskereskelmi cégekkel, mint a Rite Aid drogériahálózat vagy az Ethan Allen Interiors lakberendezési lánc, az igénybe vehető hitelkeret csökkentéséről és a kamatlábak emeléséről, vagyis a több mint ezermilliárd dollárra rúgó hitelezési veszteségek és leírások után a hitelező cégek saját biztonságuk megerősítésére törekednek.
A Rite Aid 650 milliós hitelkeretét például 200 millió dollárral csökkentették, annak ellenére, hogy a cég éppen bővíteni szerette volna azt. A drogérialánc ennek nyomán arra kényszerült, hogy a Citigrouppal írjon alá új, 225 millió dolláros hitelszerződést, évi 15 százalékos kamat mellett. Ez jóval drágább, mint a régi hitel Libor + 1,25 százalékos kamata.
Miközben Barack Obama amerikai elnök azt kéri a bankoktól, hogy minél több hitelt helyezzenek ki, a Citigroup januári tanulmánya szerint a hitelintézetek vonakodnak ezt megtenni mindaddig, amíg nem tudják, hogy mekkora tartalékot kell képezniük. A tanulmány szerint Európában és Amerikában mintegy 450 milliárd dollár értékben kell kötvényt kibocsátaniuk a lejáró, de meg nem újított hitelek pótlására. A Federal Reserve szerint az elmúlt három hónapban a hitelezők 65 százaléka szigorította a nagy- és középvállalati hitelezések feltételeit. A szindikált hitelek, amikor hitelezők egy csoportja osztja meg egymás között a kockázatot, 2009-ben eddig 11,8 milliárd dollárt tettek ki, szemben a 2007 hasonló időszakában mért 132 milliárdos értékkel.
Nem egy esetben arról van szó, hogy a cégek nem is akarják kihasználni hitelkeretüket, és olcsóbban jönnek ki, ha a mérséklés mellett döntenek. A szeptember 30-ai állapotok szerint a Bank of Americánál 385 milliárd, a JPMorgannél 248 milliárd, a Citigroupnál 401 milliárd dollárnyi, fel nem használt hitelkeret volt nyitva.
A hitelkeretek csökkentése másfelől azt is eredményezi, hogy a bankok a felszabaduló forrásból másoknak újabb hiteleket nyújthatnak. Csökken annak kockázata is, hogy a nehéz helyzetbe került hitelfelvevő társaságok még a 2007 augusztusában kezdődött krízis előtti megállapodásokban rögzített, a mostaniaknál jóval kedvezőbb feltételekkel nyújtott kölcsönök révén tegyenek szert előnyre.
