Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Több mint két éve nem látott mélységbe süllyedt tavaly decemberben az infláció az eurózónában, miután az év/éves adat 1,6 százalékra esett a novemberi 2,1 százalékról - erősítette meg a január 6-i előzetes adatot az Eurostat. A nagyarányú visszaesést már az előzetes adatnál is elsősorban az olajárak csökkenésével magyarázták az elemzők - a tavaly júliusi csúcs óta 75 százalékkal lett olcsóbb az olaj. Az eurózóna már a tavalyi harmadik negyedév óta recesszióban van, s mivel azóta becslések szerint tovább tartott ez a folyamat, az elemzők attól félnek, hogy ez - együtt az energiaárak összeomlásával - előbb-utóbb deflációhoz vezet. Az Európai Központi Bank prognózisa egyelőre 1,4 százalékos inflációval számol 2009-re, a GDP 0,5 százalékos csökkenése mellett. Ha ez utóbbi előrejelzés bejön, akkor a valutaövezet gazdasága először esik vissza a közös pénz egy évtizeddel ezelőtti bevezetése óta.
A 27 tagú Európai Unió egészében 2,2 százalékos volt a decemberi infláció - jelentette az unió statisztikai hivatala -, szemben a novemberi 2,8 százalékkal. Az egyes tagországok közül Luxemburgban emelkedtek a legkevésbé a fogyasztói árak (0,7 százalékkal), két számjegyű drágulást pedig már csak a 10,4 százalékos inflációt felmutató Lettországban jegyeztek fel. A legnagyobb gazdaságok közül a recesszióban levő Németországban 1,1 százalékos volt a decemberi infláció, 2008 egészének átlaga viszont 2,6 százalék lett - közölte tegnap a szövetségi statisztikai hivatal -, ami 14 év óta a legmagasabb mutató. A recessziót eleddig megúszó Franciaországban 1 százalékra lassult a pénzromlás üteme decemberben az egy hónappal korábbi 1,6 százalékról, ez azonban még nem (mint ahogy a kormány gazdaságösztönző intézkedéseinek hatása sem) látszik meg a fogyasztói bizalmon, ennek az indexe decemberben csökkent, megfordítva a novemberben még javuló trendet.
A legfrissebb euróországban, Szlovákiában az eurózóna-tagság előtti utolsó hónapban, tavaly decemberben 3,5 százalékos volt az uniós módszerek szerint kalkulált drágulás, ezzel a márciusi szintre süllyedt a novemberben még 3,9 százalékos mutató. Mérséklődött az áremelkedés üteme Lengyelországban is - a novemberi 3,7-ről 3,3 százalékra -, ami elemzők szerint erősíti annak az esélyét, hogy január végén további 50 bázisponttal csökkentik a decemberben 75 bázisponttal, 5 százalékra megvágott alapkamatot.
