Ukrajna tegnap kénytelen volt elismerni, hogy műszaki okok miatt nem tudta megoldani az újraindított orosz gázszállítás továbbítását Európába. Mivel az ország január 1-je óta nem kap gázt a Gazpromtól, kénytelen nyugaton lévő tárolóiból kelet felé pumpálni a saját ellátásához szükséges energiahordozót, ami lefoglalja a kelet-nyugati tranzithoz szükséges vezetékrendszert. Viktor Juscsenko államfő tegnap délután sajtótájékoztatón jelentette be, hogy műszaki megállapodást készítettek elő a Gazprommal, amely - amennyiben az orosz fél elfogadja - megoldhatja a problémát.
Eközben új fejezetet is nyitott gázvitájában Ukrajna és Oroszország: abban sem tudnak megállapodni, kinek a költségén kell biztosítani az európai tranzitszállításokat lebonyolító ukrajnai gázvezetékrendszer kompresszorainak működtetéséhez szükséges földgázt. Mivel Ukrajna tartalékai csak a hazai ellátás fedezésére elegendőek, a Naftogaz gázimportőr a tranzitból akarja lecsípni a szerinte technikailag szükséges napi 21 millió köbméter tüzelőanyagot - azaz az exportőr Gazpromra hárítaná annak költségét -, míg az orosz fél szerint a tranzitdíj, amit fizet, magában foglalja ezt a kiadást. Julia Timosenko ukrán kormányfő azt nyilatkozta, hogy Ukrajna azonnal kifizeti a technikai gáz árát, amint megállapodott Oroszországgal az idei ukrajnai gázszállítások áráról. Ugyanakkor a Gazprom már január elején is azért zárta el a tranzitgázcsapot, mert szerinte a technikai gáz elvétele egyszerű lopás. Ebből a helyzetből kereshetett kiutat Mirek Topolánek, az EU elnökségét betöltő Csehország kormányfője, aki a CTK cseh hírügynökség híre szerint tegnap arról tárgyalt telefonon orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, hogy az unió - esetleg Oroszország részvételével - kölcsönt nyújthatna Ukrajnának gázvásárlásra. Beszélgetésük során ismét felmerült az ukrán tranzitvezeték-rendszer nemzetközi - német-francia-olasz-orosz-ukrán - tulajdonba vételének lehetősége is. A Kommerszant ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a fehérorosz-orosz gázvita lezárásaként Oroszország átvette a belarusz vezetékrendszer 50 százalékát.
Tegnap az ING elemzői nyilvánosságra hozták becslésüket, miszerint Ukrajna 4,5 százalékos GDP-csökkenést szenvedhet el 2009-ben, ha európai piaci árat kell fizetnie az Oroszországból érkező gázért. Ez több mint kétszeres emelkedést jelentene a 2008-as szinthez képest. Az Európai Unió pedig közölte: jogi lépéseket tehet Szlovákia ellen, ha az áramhiánnyal küszködő ország újraindítja azt az atomerőművi blokkot, amelyet uniós csatlakozásának feltételeként le kellett állítania.
