Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nagyon agresszív és innovatív lépést tett a Federal Reserve (Fed), amikor a 0-0,25 százalékos sávba vitte le irányadó kamata célszámát - értékelte a Fed nyíltpiaci bizottságának e heti döntését John Lipsky, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) első igazgatóhelyettese a CNBC-nek adott interjújában. Ez azonban önmagában nem lesz elég ahhoz, hogy fordulatot váltson ki a gazdaságban vagy akár csak a hitelpiacokon - tette hozzá az IMF második embere. Először újból működésbe kell hozni a pénzügyi rendszert, jó esetben a hitelezés növekedését is, utána lehet majd foglalkozni azzal, hogy ismét normálisabb feltételek legyenek - reagált Lipsky a túl alacsony kamatokkal kapcsolatos aggályokra. Az igazgatóhelyettes arra is célzott, hogy az inflációs nyomás nyilvánvaló enyhülésével Európában is valószínűsíthető a további monetáris lazítás - ez azonban legalábbis bizonytalan, hiszen az Európai Központi Bank (ECB) elnöke, Jean-Claude Trichet legutóbb elég óvatosan nyilatkozott erről.
Trichet a héten, még a Fed-döntés nyilvánosságra hozatala előtt hangsúlyozta: a most 2,5 százalékos ECB-alapkamat csökkentése még nem garantálná a hitelpiac élénkülését (Napi, 2008. december 17.), viszont tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy a betéti kamatot vigyék lejjebb. A kormányzótanács tegnapi ülésén meg is született a döntés: január 21-i hatállyal 50 bázisponttal csökkentették a betéti kamatot (egy százalékkal az alapkamat alá), emellett ugyanennyivel emelték a marginális hitelkamatot (egy százalékkal az alapkamat fölé). Mára ugyanis az lett a válság egyik kulcskérdése, hogy hiába öntik a jegybankok a pénzt a piacra, a kereskedelmi bankok inkább a jegybanki betétekben tartják azt, ahelyett, hogy kihelyeznék vagy egymásnak hiteleznének. Az ECB egynapos betétében elhelyezett pénz október közepe óta gyarapszik igazán, amióta az eurózóna jegybankja korlátlanul ad pénzt heti refinanszírozó műveleteiben: a szeptember 15-ével véget érő év napi átlaga 534 millió euró volt, most december 16-án viszont 200,4 milliárd euróra rúgott az egynapos betéti állomány (a rekordot november 6-án érte el, 297,4 milliárd euróval).
Feltehetően alapkamatvágással ered majd a Fed nyomába a japán jegybank (BoJ), legalábbis a JPMorgan 54 százalékos esélyt lát erre a piaci jegyzések alapján. A BoJ legutóbb október végén vágott 0,2 százalékpontot, s elemzői várakozások szerint ma véget érő kétnapos ülésén a monetáris tanácsa megfelezheti vagy akár 0,1 százalékra is leviheti az akkor kialakult 0,3 százalékos alapkamatot. Ez ügyben a kormány is nyomást gyakorol a jegybankra, mert a jen tegnap már 13 éves csúcsra ért a dollárral szemben, ami komoly nehézségeket okoz a recesszióban lévő exportorientált japán gazdaságnak. (Ma már a Fed alapkamata alacsonyabb a japánnál, amire másfél évtizede nem volt példa.) A vezető japán kormányszóvivő tegnap azt is közölte: nem zárják ki a piaci intervenciót sem annak érdekében, hogy megakadályozzák a jen további erősödését.
