Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tízéves fennállása óta a legnagyobb mértékű vágásra szánta rá magát tegnap az Európai Központi Bank (ECB), az elemzők többsége nem várt ekkorát - utólag mégis sokan fanyalogtak amiatt, hogy a kormányzótanács "csak" 75 bázisponttal, 2,5 százalékra csökkentette az eurózóna alapkamatát. A bejelentés időpontjában már tudni lehetett, hogy az Eurostat megerősítette előzetes becslését, amely szerint a valutaövezetben a harmadik negyedévben az előzőhöz képest 0,2 százalékkal visszaesett a GDP; ez megegyezik a második negyedévi adattal, vagyis az eurózóna a közkeletű definíció szerint recesszióba került, hiszen két egymást követő negyedévben zsugorodott a gazdasága. Az év/éves mutatót lefelé módosította az EU statisztikai hivatala, eszerint nem 0,7, hanem 0,6 százalékos volt a GDP-növekedés 2007 harmadik negyedévéhez képest, szemben a másodikban elért 1,4 százalékkal.
A globális és az euróövezetbeli kereslet valószínűleg hosszabb ideig lanyha lesz - jelentette ki a kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján Jean-Claude Trichet, az ECB elnöke, hozzátéve: továbbra is rendkívül nagy a bizonytalanság. A kormányzótanács legutóbbi ülése óta még inkább egyértelművé vált az inflációs nyomás mérséklődése - közölte Trichet -, a ráta belátható időn belül a bank legfőbb céljának tartott árstabilitásnak megfelelő mértékű marad. (Az eurózóna inflációja előzetes adat szerint novemberben 2,1 százalékra esett vissza az októberi 3,2-ről - nagyrészt az olajár zuhanásának köszönhetően -, az ECB a valamivel két százalék alatti szintet tartja üdvösnek.) Az ECB legújabb előrejelzése szerint ugyanakkor jövőre 0,5 százalékkal apad majd az eurózóna GDP-je; szeptemberben a bank még 1,4 százalékos bővülést várt (ez az első eset, hogy az ECB hivatalos prognózisában GDP-csökkenéssel számol). Az elemzők általában úgy vélik, az eurózóna központi bankja nem áll meg a lazítással - sokak szerint így is lemaradásban van más nagy központi bankokhoz képest -, és ahogy egyre világosabbá válik, hogy a térségbeli recesszió a vártnál jobban elhúzódik, úgy lehet számítani még agresszívabb vágásokra. Trichet a sajtóértekezleten viszont igyekezett elkerülni, hogy konkrétan utaljon arra, mi lesz a következő lépés - és mikor -, azt mindenesetre közölte: az ECB-nek el kell kerülnie, hogy a túl alacsonyra levitt kamatszint csapdájába szoruljon.
Az ECB lépése azért is tűnhetett tegnap visszafogottnak, mert háromnegyed órával korábban a Bank of England (BoE) kerek egy százalékpontot vágott, amivel két százalékra vitte le az alapkamatot - ilyen szintet utoljára brit miniszterelnökként Winston Churchill láthatott 1951-ben. A pénz- és hitelpiaci feltételek rendkívül nehezek - hangsúlyozta a BoE közleménye -, a monetáris politikai tanács szerint további intézkedések nélkül aligha lehet helyreállítani a normális hitelezési folyamatot. Mervyn King, a BoE kormányzója a múlt héten utalt arra, hogy nem tartja kizártnak a zéró kamatszint lehetőségét; a tanács egy korábbi tagja, Willem Buiter e heti nyilatkozatában ezt már a jövő év elejére várta, hozzátéve, hogy ebben az esetben természetesen a jegybanknak más eszközökkel kell tovább élénkíteni a gazdaságot, beleértve akár a pénzkínálat növelését, akár értékpapírok felvásárlását. A brit GDP 0,5 százalékkal zsugorodott a harmadik negyedévben - ez volt az első mínuszos időszak 16 éve -, s az OECD legfrissebb becslése szerint jövőre akár 1,1 százalékkal is megfogyatkozhat.
